A vályogház másképp szellőzik, másképp veszi fel és adja le a nedvességet. Mielőtt bármit javítanál vagy felújítanál rajta, érdemes néhány napig, akár hétig figyelni a házat. A falak érintése sokat elárul: hidegek vagy langyosak? Nedvesebb egy sarok? A vakolat néhol púpos? Ezek mind jelzik, hol szorul be a pára, melyik falszakasz szárad, melyik nem.
A vályogház szerkezete porózus, ez az erőssége. Ha szabadon adhatja le a nedvességet, tartós és stabil. Akkor kezdődik a baj, amikor a ház egyes részeit nem hozzá való anyaggal burkolják, lezárják, fóliázzák. Érdemes tehát indulásként felmérni, hol találni cementes javítást vagy túl vastag, lélegzésgátló festéket.
A nedvesség nem ellenség — a pangó víz az
Sokan megijednek a vályogházak nedvesedésétől, pedig nem maga a nedvesség okozza a gondot, hanem az, ha nincs útja kifelé. Ha például a fal alsó részén cementes vakolat van, az ott tartja a vizet. Ugyanez történik akkor is, ha a padlót teljesen lezárták modern burkolattal, alatta párazáró fóliával. A vályogház alapja gyakran sekély, ezért a talajból mindig érkezik némi nedvesség; a feladat ezt kiengedni, nem elzárni.
Első lépésként mindig azt érdemes megnézni, honnan kap a fal vizet: talaj felől? Tetőhiba miatt? A ház körüli járda túl magas? A ház vízelvezetése hiányos? Sok vályogház ázásnyoma azért jelenik meg, mert a terepszint magasabb lett, mint eredetileg volt. Egy egyszerű térszint-korrekció vagy a lejtés kijavítása gyakran látványosan javítja a falak száradását.
A helyes vakolat döntő
Ha egy vályogház falán repedés vagy sérült rész van, a reflex általában az, hogy valaki gyorsan rárak egy kis cementes javítót. Ez viszont csapdát képez. A vályog mögött megjelenő nedvesség nem tud kijönni, a cementpöttyök alatt pedig lassan omlik a fal.
A vályogházhoz mész-homok vakolat való, vagy olyan agyagos keverék, amelyet a ház eredeti felépítése is elbír. A mész páraáteresztő, fertőtlenítő hatású, és rugalmasabb is. A javítás előtt mindig érdemes lekaparni a cementes foltokat, visszaadva a falnak a „lélegző” felületet. Ez látványos javulást hoz akkor is, ha még semmilyen más felújítás nem történt.
A modern hőszigetelés sokszor többet árt, mint használ
A vályogház külső hőszigetelése mindig érzékeny kérdés. A polisztirol rendszerek gyakorlatilag lezárják a falat, a pára nem tud távozni, a mögötte rekedt nedvesség pedig lassan roncsolja a vályogot. Ha mindenképp szeretnél hőszigetelni, olyan rendszert kell választani, amely páraáteresztő: például kender, farost vagy kalcium-szilikát alapú megoldásokat. Ezek drágábbak, de biztonságosak. A legjobb eredmény akkor születik, ha hőszigetelés helyett inkább a hőhidakat számolod fel: jó nyílászáró, megfelelő árnyékolás, vastag függöny, jól megválasztott belső burkolatok.
A tető és az eresz szerepe
A legtöbb vályogház problémája nem is a falból indul, hanem a tető felől. Ha az eresz nem viszi el a vizet, a falat folyamatosan éri a csapadék. Egy rossz lejtésű csatorna vagy egy hiányzó lefolyó több kárt okoz, mint maga a vályog. Érdemes tehát először ezt rendbe tenni. Sok felújítás ott bukik meg, hogy a tulajdonos a belső vakolatot javítja, miközben a tető tovább áztatja a falat.
A padló is fontos része a rendszernek, nem csak a fal
A régi vályogházakban gyakran döngölt agyagpadló vagy vékony betonréteg volt. Amikor valaki modern járólapra vált, és alá párazáró réteg kerül, a pára utat keres magának — felfelé, a falba. Ezért a vályogházban a padlófelújításnál nem a „minél modernebb, annál jobb” elv működik. Olyan rétegrendet érdemes választani, amely engedi a párát lefelé is. Például: kavicságy, meszes aljzat, páraáteresztő beton vagy vályogtégla padló.
Mit lehet kezdeni a régi oltott-meszes festéssel és a belső falakkal?
A vályogház belső tere sokszor fényes akkor, ha hagyományos mészfestékkel van kezelve. Ez páraáteresztő, antibakteriális és a természetes falhoz illeszkedik. Ha azonban a falat modern diszperziós festékkel mázolták le, előfordul, hogy leválik vagy hólyagosodik. Ennek oka, hogy a diszperzió nem engedi ki a párát. A megoldás: a diszperzió eltávolítása, glettelés természetes anyaggal, majd mészfesték használata.
Ha a belső falakat szeretnéd színezni, érdemes a pasztell árnyalatoknál maradni. A mély színekben több kötőanyag van, ezek kevésbé páraáteresztők.
Mikor kell statikus vagy vályoggal dolgozó szakember?
Például akkor, ha repedések jelennek meg a sarkokban, ha a fal púpos, vagy ha a vakolat több helyen elvált. A vályogház stabil tud lenni, de ha valahol megsüllyedt az alap, azt laikus nem látja meg. A statikus ilyenkor megmondja, hogy szerkezeti gondról vagy természetes ülepedésről van-e szó.
A vályogház felújítása nem „csináld magad” projekt. Rengeteg munkát magad is elvégezhetsz, de az irányt érdemes szakemberrel rögzíteni.