Az első kérdés mindig az: friss vagy régi a folt? Az ázás sosem ott kezdődik, ahol meglátjuk. A folt általában már akkor is létezik, amikor a fal még teljesen száraznak tűnik. Amikor először észreveszünk egy sárgás elszíneződést, fontos megállapítani, hogy a nedvesség még mindig aktív-e. Ha a fal érintésre hűvösebb és kissé nyirkos, akkor a probléma még zajlik. Ha a folt matt, poros, a festék már púposodott vagy pergő, akkor lehet, hogy egy korábbi ázás száradt rá az évek során. A különbség lényeges, mert egy aktív ázásnál minden óra számít, míg egy régi folt esetén lehetőség van átgondolni a javítás módját.
A fal felületén sokszor látszik, merre indult a nedvesség. Függőleges csíkok jellemzik azt, amikor felülről jön a probléma. Ha a folt egy vízvételi helyiség — például fürdő, konyha — határvonalán jelenik meg, gyakran csőtörés vagy egy lazuló csatlakozás okozza. Egy derékmagasságban megjelenő sáv utalhat fűtéscső sérülésére. Aljzathoz közel megjelenő folt gyakran a kültéri vízszigetelés hiányosságából adódik, vagy a kert felől érkező felázásból. A fal mindig nyomot hagy, csak idő kell hozzá, hogy megtanuljuk olvasni.
Egy ázás soha nem kizárólag víz: mindig együtt jár szerkezeti következménnyel
A nedvesség a hőt is viszi, így a hidegebb falrész vonzza a további páralecsapódást. Ezért terjed a folt sokszor még akkor is, amikor már nem folyik aktívan a víz. A festék felpúposodása is erre utal: a vakolat alatt mozgás kezdődött. Ilyenkor nem elég csak újrafesteni a felületet, mert a folt visszajön. A szerkezet szárítása az első, és gyakran a leglassabb lépés. Egy lakásban érdemes páramentesítőt működtetni, amíg a fal hőmérséklete vissza nem áll.
Sok lakó úgy érzi, maga is meg tudja oldani a problémát, ám az ázás forrását megtalálni gyakran a profi szakember dolga. A csövek mögött futó hajszálrepedések, a födém hibás illesztései, a rosszul záródó erkély sarka mind okozhatnak lassú szivárgást. Az ázás sosem biztos, hogy pont ott jelenik meg, ahol látjuk. Egy emeletes házban akár két szinttel feljebb is lehet a hiba. A gyors javítás csak akkor működik, ha pontosan tudjuk, honnan érkezik a víz. Addig minden festés és glettelés csak ideiglenes.
Mikor kell azonnal lépni és mikor elég a megfigyelés?
Egy gyorsan növekvő, sötétedő folt mindig sürgős helyzet. Ha a fal melegvizes vezeték közelében van, vagy a plafonon jelenik meg nedves kör, nem érdemes várni. A víz a szerkezeten belül utat talál magának, és néhány nap alatt is komolyabb kárt okozhat. Ha viszont a folt stabil, száraz tapintású és hosszabb ideje nem változik, van idő tisztázni a pontos okot. Fontos, hogy ebben az időszakban ne fedjük le a felületet bútorral, textillel, mert ezek megtartják a párát, és a folt újra aktiválódhat.
Amikor biztos, hogy a vízforrás elzárult, a falat hagyni kell kiszáradni. Ez lehet néhány hét, de akár több hónap is. A festés csak akkor tartható, ha a felület teljesen száraz. A legtöbb lakásban ilyenkor eltávolítják a felpúposodott festékréteget, újravakolják a felületet és olyan alapozót használnak, amely gátolja a foltok visszaszíneződését. A jó minőségű foltstop segít, hogy a sárgás árnyalat ne üssön át újra.
És jön a kérdés: társasházban ugyanaz a dolgom, mint egy családi házban? Tulaj vagy bérlő vagyok?
Egy társasházban a vízrendszer közös, ezért az ázás forrása gyakran nem nálunk van. Amint észreveszünk egy foltot, érdemes azonnal jelezni a közös képviselőnek vagy a társasházkezelőnek. Ő tudja eldönteni, hogy a hiba közös tulajdonú vezetéken történt-e, és kit kell értesíteni. Ha felettünk lakó ingatlanból szivárog a víz, a szomszéddal együtt kell megvizsgálni, hogy nála mi látható. Gyakori, hogy egy rosszul záró zuhanytálca vagy egy rejtett mosógép-csatlakozás okozza a gondot. A társasház felelőssége akkor áll fenn, ha a fővezeték vagy közös terület érintett. A feladat ilyenkor legtöbbször a közös költségből rendeződik, és a javítóbrigádot is a ház jelöli ki.
Mit tegyünk családi házban, ha ázásnyom jelenik meg?
Egy önálló házban nincsenek „felsőbb szintek”, ahol a hibát keresni lehetne, így a probléma majdnem mindig saját rendszeren belül keletkezik. A tető a leggyakoribb forrás: egy hibás cserép, hiányos szegélyezés vagy egy rosszul záró tetőablak könnyen vezet szivárgáshoz. Oldalfalon megjelenő nedvesség gyakran a talaj felől érkező felázást jelzi, ami vízszigetelési gyengeség. Csőrepedés esetén a ház főelzáró csapjának lezárása az első lépés. Ezek a helyzetek sokszor csak bontással kezelhetők, ezért érdemes olyan szakembert hívni, aki nedvességmérővel is dolgozik.
Mit tegyen a tulajdonos és mit tehet a bérlő?
Tulajdonosként felelősek vagyunk minden, az ingatlanon belüli vízrendszerért. Ha csőtörés vagy tetőhiba okozza a gondot, a javítás költsége hozzánk tartozik. Társasházban a közös részekért a közösség felel, de a saját lakáson belüli károkat nekünk kell rendezni. A biztosítás sok ilyen esetet fedez, ezért fontos, hogy a biztosítót az első jelzés után értesítsük, különben később nehéz bizonyítani a kár keletkezésének idejét.
Bérlőként nem vagyunk kötelesek javítani a szerkezeti hibákat, viszont kötelességünk azonnal jelezni a tulajdonosnak, ha ázást észlelünk. Minél hamarabb értesül róla, annál kisebb lesz a kár. Ha a bérlő késik a jelzéssel, és emiatt súlyosbodik a helyzet, a felelősség egy része rá hárulhat. A festés és helyreállítás költségeit alapesetben a tulajdonos vállalja, mert ezek a lakás állagmegóvásához tartoznak.