Sokan azért nem vágnak bele az állatbarát kert kialakításába, mert attól tartanak, hogy a kert „elvadul”, átláthatatlan lesz, és több gondot okoz, mint örömet. A valóságban pont az ellenkezője igaz. Az állatbarát kert nem azt jelenti, hogy mindent békén hagysz, hanem azt, hogy tudatosan eldöntöd, hol nem avatkozol be. A kert nagy része maradhat ugyanúgy használható, rendezett. Elég néhány jól elhelyezett övezet, ahol az élővilág valóban otthonra talál.
Sünbarát sarok – csend és rejtekhely
A legfontosabb számukra nem a mesterséges ház, hanem a biztonságos közlekedés és a búvóhely. Egy sünbarát kertben mindig van olyan rész, ahol levelek, gallyak, ágak maradhatnak a földön. Ez nem rendezetlenség, hanem védelem és táplálékforrás.
Fontos szempont a kerítés kérdése. A teljesen zárt kertek a sünök útját állják. Egy tenyérnyi nyílás a kerítés alján sokkal többet ér, mint bármilyen odú. Így tudnak mozogni a környező kertek között, ami létfontosságú számukra.
A vegyszerek használata itt különösen problémás. A csigairtók és rovarirtók közvetlen veszélyt jelentenek a sünökre, mivel az általuk elfogyasztott rovarokon keresztül mérgeződhetnek.
Madárbarát tér – nem etetésből élnek
Bokrok, cserjék, fák adják meg azt a rendszert, ahol a madarak menedéket találnak, fészkelni tudnak, és természetes módon jutnak táplálékhoz. Egy kisebb bokorcsoport vagy sövényszakasz sokkal fontosabb, mint tíz különböző etető. A madarak akkor maradnak, ha nem érzik magukat állandóan szem előtt. A túl nyitott, „kipucolt” kertet inkább elkerülik.
Az itatás nyáron fontos. Egy sekély vízfelület, amit rendszeresen frissítesz, több madarat vonz, mint az etetés. Az itatót ne a legforgalmasabb helyre tedd, hanem félreeső, de belátható pontra.
Méhek és haverjaik – virágzó sávok, nem rovarhotel-fétis
A méhbarát kert nem egyenlő a rovarhotellel. Ezek hasznosak lehetnek, de önmagukban nem oldanak meg semmit. A beporzók számára a legfontosabb a folyamatos virágzás. Ha a kertben tavasztól őszig mindig akad virágzó növény, akkor megjelennek.
Ez nem igényel vadvirágmezőt. Egy-egy virágzó sáv, évelőágyás vagy fűvel váltakozó folt már elegendő. A változatosság számít, nem a mennyiség. Olyan növények kellenek, amelyek különböző időpontokban nyílnak, így nem egyszerre adnak mindent, majd semmit.
A rövidre vágott gyep a beporzók szempontjából szinte semmit nem ad. Ha a kert egy részén ritkábban nyírsz, máris megjelennek a virágok, és velük együtt az élővilág.
Vegyszerek nélkül
Az állatbarát kert egyik alapfeltétele a vegyszerek mellőzése vagy minimálisra csökkentése. A rovarirtók, gyomirtók nem válogatnak. Nemcsak a „kártékony” fajokat pusztítják, hanem mindent, ami él. Helyettük sokkal működőképesebb a megelőzés. Egészséges talaj, változatos növényzet, természetes egyensúly. Ez nem egyik napról a másikra alakul ki, de hosszú távon sokkal kevesebb beavatkozást igényel.
Gyakori hiba, hogy az állatbarát elemek a kert közepére kerülnek, ahol állandó a mozgás. A sün, a madár, a beporzó is nyugalmat keres. Ezek az övezetek inkább a kert szélén, kertek találkozásánál, kevésbé használt részeken működnek jól.Az állatbarát kert nem egyenlő az elhanyagolt kerttel. A különbség a szándékban van. A gondosan meghagyott vad rész épp olyan tudatos döntés, mint a rendezett terasz vagy a nyírt ösvény.