Hirtelen szűkös lett a tér, mert bővült a család? Esetleg kamasz gyermekünk vágyik egy saját kis rezidenciára? Vagy a nagyszülőket szeretnénk házunkba költöztetni, hogy gondoskodhassunk róluk idős korukra? Számos oka lehet annak, hogy szeretnénk bővíteni a lakóterünket, aminek egyik kézenfekvő módja, ha beépítjük az eddig csak padlásnak használt területet. A tetőtér átalakításának azonban számos bonyolultnak tűnő lépése van, így már a kérdés is ijesztőnek tűnik, hogy hol kezdjük el a munkát. Útmutatónk végigvezet a tetőtér-átalakítás legfontosabb lépésein, és megmutatjuk, mit vegyünk figyelembe az építkezésnél.
A tetőtér kialakítása: mikor érdemes belevágni?
Beépíthető a tetőtér? Mielőtt bármibe is belefognánk, ki kell deríteni, hogy a padlástér valóban alkalmas-e az átalakításra. Fontos, hogy a tetőtér-beépítés nem feltétlenül engedélyköteles, de egy precíz felmérést nem érdemes elmulasztani. Ha például a tetőtér nem elég magas, a tető hajlásszöge nem megfelelő, vagy a födém statikailag nem bírja a terhelést, akkor nem biztos, hogy jó ötlet belevágni egy ekkora volumenű fejlesztésbe.
Ideális tetők: kontyos tetőszerkezet, nyereg- és manzárdtető
A modern építészet szinte már nem ismer lehetetlent a tetőformák tekintetében, de utólagos tetőtér-beépítés esetében nem mindegy, milyen formai adottságokkal bír a tetőnk. Ettől függ ugyanis, hogy milyen mértékben leszünk képesek kihasználni a teret. Az ideális hajlásszög 35 és 55 fok közé tehető, minél meredekebb, annál jobban ki tudjuk használni az alapterületet.
- A nyeregtető esetében rendelkezésünkre áll két ferde tetősík, valamint két egyenes fal is, így alapvetően tágas területet nyerhetünk a beépítéssel. Egy megemelt, térdfalas tetőszerkezet kialakításával tovább növelhetjük a hasznos teret.
- A manzárdtetőnél a tető első szakasza szinte függőleges, majd a következő rész hajlása jóval meredekebb, ami a belmagasság szempontjából remek kihasználhatóságot biztosít.
- A kontyos tetőszerkezet egyik oldala sem teljesen függőleges, és a négy élgerinc miatt némileg vesztünk a belmagasságból, de még így is megfelelő a beépíthetősége.
- A sátortető mind a négy tetősíkja ferde, ami ezt az 1960-as években divatos kockaház-tetőformát nem teszi alkalmassá a tetőtér kialakítására.
A padlástér beépítésének egyéb szempontjai
A tetőtér beépítésekor érdemes úgy tervezni, hogy minél több természetes fény áramoljon be a szobába, ilyenkor fontos szerep jut a ház tájolásának. 20 négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkező tetőtérbe összesen legalább 2 négyzetméternyi ablakfelületet kell beépíteni. A tetőtéri lakásban egyébként is érdemes minél több szellőzési lehetőséget biztosítani, hogy a nyári hőségben a meleg levegő könnyebben távozhasson.
Figyelembe kell venni még az ingatlan szerkezeti állapotát is, hiszen egy meggyengült födém megerősítése jócskán megterheli a beépítésre szánt büdzsénket. Érdemes az alapozást és a falszerkezetet is megvizsgáltatni szakemberekkel, mielőtt nekilátunk a munkálatoknak. Az alapterület kétharmadában a belső magasságnak minimum 2,40 méternek kell lennie ahhoz, hogy a tetőtér kényelmes lakóteret biztosítson a benne élőknek.
A tetőtér gipszkartonozása
Könnyű súlya, gyors beépíthetősége miatt népszerű anyag a gipszkarton, amelyből repedésmentes burkolat készíthető akár nagy felületen is, ezért különösen ideális lehet a tetőtér lakóterületeinek kialakításánál. További előnye, hogy költségtakarékos és környezetbarát is.
A tetőtér-beépítés engedélye
2019. március 15. óta nem kell engedélyt kérni a tetőtér beépítésére, ha a tetőszerkezet formája nem változik, vagyis nem történik bővítés. Ha viszont állami támogatást, esetleg hitelt szeretnénk kérni a fejlesztésre, mindenképp szükség lesz bejelentésre, amelyhez már terveket is be kell nyújtanunk. Ha nem igénylünk támogatást, biztonságunk érdekében akkor is érdemes szakemberek bevonásával kiviteli tervet készíteni egy építész és egy statikus közreműködésével.
Az építkezés műszaki okok miatt engedélyköteles lehet attól függően, hogy a hatóságok részéről igényel-e valamilyen eljárást pl. egy beüzemelendő lift vagy tűzvédelmi, műemlékvédelmi okok miatt. Nemcsak az országos építésügyi szabályokat, hanem a helyi településképi rendeletet is figyelembe kell venni a padlástér beépítésénél, így az adott település főépítészét is érdemes bevonni a tervek elkészítésébe.
Ha az épület osztatlan közös tulajdon, be kell szerezni a hozzájárulást a többi tulajdonostól, sőt még az alapító okirat módosítására is sor kerülhet. Engedély vagy bejelentési kötelezettség híján is érdemes az építtetőtől elkérni a kivitelezési dokumentációt és az elektronikusan vezetett építési naplót, hogy ellenőrizzük a szabályszerű építkezést.
Tetőtér-szigetelés lépesei
Energiahatékonyság szempontjából fontos, hogy körültekintően válasszuk meg a szigetelőanyagot, ami a tetőteret védi a hőingadozásoktól. Érdemes megfontolni a kőzetgyapot használatát az oldalfalakon az ár-érték arány miatt. Ez a természetes anyag a tűzvédelmi szempontoknak is megfelel, emellett páraáteresztő és hangszigetelő hatással is bír. A tetőtér szigetelésekor a tetőfólia és az üveggyapot lehet a jó választás, míg a padlónál alkalmazhatunk lépésálló hungarocellt.
A tetőtéri szigetelés rétegrendje
A tetőtér falainak ki kell zárniuk a párát úgy, hogy a szigetelés közben kifelé vezesse a nedvességet. Ezt úgy érjük el, ha a szigetelőanyag alá párazáró, míg fölé páraáteresztő fólia kerül. A sorrend alulról felfelé építkezve:
- Tűzgátló gipszkarton réteg
- Párazáró réteg
- Szigetelőanyag
- Páraáteresztő fólia
- Tetőfedés
A tetőtér-beépítés: költségvetés és CSOK
A tetőtér-beépítés nem olcsó, de többnyire mégis jobban megéri, mintha egy új ingatlant vásárolnánk növekvő helyigényünk miatt.
A költségek számos tételből állnak össze:
- a tervek elkészítéséből,
- az engedélyeztetés költségéből,
- a szigetelő- és burkolóanyagok megvásárlásából,
- a födém- és tetőszerkezeti javításokból,
- a fűtési rendszer kiépítéséből,
- a nyílászárók beszerzéséből,
- a lépcső(k) kivitelezéséből
- és a munkadíjakból.
Érdemes többmilliós kiadásra készülni, amelynek finanszírozására állami támogatást is igénybe vehetünk, ha megfelelünk bizonyos kritériumoknak.
Tetőtér-beépítés CSOK-támogatással
Alapvetően kétféle konstrukció érhető el a családok számára, ha CSOK segítségével szeretnék beépíteni a padlásteret. Ha a család többgenerációs otthont tervez, és ennek megvalósításához egy különálló lakrészt teremt meg a tetőtér beépítésével, akkor gyakorlatilag egy új helyrajzi számmal bíró ingatlan jön létre. Ebben az esetben a támogatás összege magasabb. A sikeres pályázó:
- egy gyermeknél 600 ezer forintnyi,
- két gyermeknél 2,6 millió forintnyi,
- három gyermeknél pedig 10 millió forintnyi támogatási összegben részesülhet.
Amennyiben a tetőtér beépítése nem eredményez egy önállóan használható lakást, akkor a használt ingatlan bővítése után igényelhető CSOK összegére pályázhat az igénylő, amely:
- egy gyermeknél 600 ezer forint,
- két gyermeknél 1,43 millió forint,
- három gyermeknél 2,2 millió forint,
- négy gyermeknél pedig 2,75 millió forint.
