Energiahatékonyság biokompozittal

Témakörök

Legnépszerűbb

Tetőfelújítás – cserép, zsindely, fém? Milyen szempontok alapján dönts?

Tetőfelújítás – cserép, zsindely, fém? Milyen szempontok alapján dönts?

impregnált gipszkarton lap

Impregnált gipszkarton

Kerti mini üvegház – hogyan és mikor van értelme belevágni?

Kerti mini üvegház – hogyan és mikor van értelme belevágni?

kiadó lakás kalkuláció

Mennyiért adjam ki a lakásom?

Számos lehetőség adott ma már ahhoz, hogy javítsuk akár otthonunk, akár vállakozásunk energiahatékonyságát.

A vállakozások esetében – mivel az otthoni lépték sokszorosáról van szó – ez a tudatosság nemcsak fontos, de sok esetben törvényi előírás is. Ezért hasznos az EnergyHub energetikai auditok szolgáltatása, hiszen segítségével az energiahatékonysági fejlesztések jobban tervezhetőek, és innovatív megoldásokat is sokkal könnyebb használni. 

Ezen innovatív megoldásoknak egy érdekes területét a biokompozitok adják, ezekről lesz szó a következőkben.

Kompozit, biokompozit

Kompozitnak az olyan összetett szerkezetű anyagokat nevezzük, amik jellemzően egy befogadó mátrix anyagból és valamiféle szálerősítőkből állnak. Jellemző tulajdonságuk a befogadó anyagét jelentősen meghaladó szilárdság, amely a magas szintű igénybevételt is lehetővé teszi.

A biokompozit a polimerkompozitok azon csoportja, melyben az erősítő anyag természetes, vagy megújuló, biológiailag lebomló, ezért mind előállítása, mind a hulladék kezelése kevésbé energiaigényes, mint az egyéb polimereké.

Nagy hangsúly van a hulladékkezelésen, hiszen ezen anyagok lebontása elvégezhető komposztálással illetve gombák és baktériumok segítségével, akár néhány hónap vagy év alatt.

Egy kis kompozittörténelem

A biokompozitokat gondolhatnánk akár valami nagyon modern találmánynak is, pedig már az egyiptomiak is használtak vályogot, ami lévén szalmával erősített agyag, bizony biokompozitnak számít. De hozhatunk példát a középkorból is: a mongolok íjai is kompozit anyagokból készültek, hiszen szarvasmarhaideget áztattak fenyőgyantába az elkészítéséhez.

A modern kompozitok megjelenése is a gyantákhoz kapcsolódik, a hőre keményedő műgyanták megjelenésével kezdődött a huszadik század elején. A fenol-műgyantát azbesztszálakkal erősítve a repülőgyártásban használták, manapság az azbesztet pedig pamut helyettesíti.

Ezután jött az üvegszál 1935-ben, majd rögtön utána az epoxit gyanta 1938-ban.

A szénszálgyártás az 1959-es megjelenését követően, komoly szerepet kapott az űrkutatásban, de a szélturbináknak is kedvelt alapanyaga, igazából a kompozitok felhasználási területe azóta is szélesedik, egyre több helyen váltják ki a fémszerkezeteket.

Biokompozittal az energiahatékonyságért

A biokompozitok előállítása egyre egyszerűbbé válik, újabban már hímzőgéppel is készíthetőek erősítőanyagok, mivel bonyolult formák, szerkezetek is létrehozhatóak, ezért kisebb, összetettebb alakú tárgyak számára is létrehozható így erősítés.

Mind az otthonokban, mind a vállalkozásokban éppen ezért csak fantázia kérdése, hogy milyen tárgyakat, eszközöket váltanak ki a jövőben biokompozittal, ami már a gyártás során is kisebb környezeti terhelést jelent, de a hulladékgazdálkodásban mindenképpen utat nyit egy élhetőbb jövő felé, hiszen elég lenne ezeket a tárgyakat kitenni a komposztba, ahelyett hogy tárolásukról, lebontásukról energiaigényes folyamatokkal kéne gondoskodnunk.

Tasteful
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.