A piacon megannyi hőszigetelő anyag közül lehet válogatni és nagyon nehéz dönteni köztük. Mindegyik más-más tulajdonsággal bír, más-más felhasználásra ideális. Annak, aki nem napi szinten foglalkozik ezzel nagyon nehéz a döntés. Ezért sok esetben a hőszigetelő anyagok közti választáskor csupán az ár lesz a mérvadó. Pedig ezzel korántsem biztos, hogy jó döntést hozunk. Egy rosszul megválasztott homlokzati hőszigetelés például okozhat páralecsapódást, penészedést és ráadásul mégcsak nem is lesz hatékony és nem csökkenti a rezsiköltséget.
A hőszigetelő anyagok fajtái
A milyen homlokzati hőszigetelő anyagot válasszak témakörben az első tisztázandó kérdés, hogy milyen típusú épületszerkezetről van szó. Pontosítva a kérdést: egyhéjú vagy kéthéjú épületszerkezet hőszigetelésére kell megoldást találni? Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy van-e átszellőztetett légrés vagy nincs? Ez azért fontos, mert hőszigetelésnél az a szabály, hogy jellegében ugyanolyan hőszigetelő anyagot kell választani, mint amilyen jellegű az épületszerkezet. Tehát:
- Ha az épületszerkezet egyhéjú, azaz zárt pórusú, akkor ennek megfelelően zárt cellaszerkezetű hőszigetelő anyagot kell választani.
- Ha az épületszerkezet kéthéjú, azaz nyílt pórusú, akkor a hőszigetelésnek is nyitott szerkezetű, átszellőztethető hőszigetelő anyagot kell választani.
Amikor egy ház szigeteléséről van szó, akkor alapvetően ötféle hőszigetelő anyag közül kell dönteni:
- Expandált polisztirol lap (EPS), vagy más néven EPS homlokzati polisztirol
- Grafitos homlokzati polisztirol lap
- XPS polisztirol lap
- Kőzetgyapot
- Üveggyapot
EPS hőszigetelés
Az EPS homlokzati polisztirol az összes többi hőszigetelési megoldás közül a legismertebb, a legelterjedtebb. Ezt leginkább a jó felhasználhatóságának, egyszerű kezelésének és az árának köszönheti. Különböző vastagságokban kapható: a 8, 10 és 12 centiméter vastag expandált polisztirol lapok már egészen jó hőszigetelő képességgel rendelkeznek. Az EPS lapok kiválóak a homlokzati falak szigetelésére, de nem alkalmasak lábazati hőszigetelésre, mivel:
- az EPS víztaszító képessége sokkal gyengébb, mint a kimondott lábazati hőszigetelő anyagoké. Víz hatására romlik a stabilitása és a hőszigetelő képessége.
- Nincs védve a mechanikai behatások ellen.
Az EPS polisztirol lap alapanyaga a polisztirol gyöngy, amit gőzöléssel puffasztanak, majd formáznak. A formázás után egy röpke pihenő következik, majd pedig a méretre vágás, amihez érdemes külön erre a célra szánt polisztirolvágót használni. Mielőtt értékesítésre kerül a formázott és méretre vágott polisztirol lap, körülbelül 3 hónapig pihentetik, mert ez idő alatt némileg zsugorodik a mérete.
Az EPS hőszigetelés legfontosabb tulajdonságai:
- Könnyű
- A felhasználási felülethez megfelelő szilárdságú
- Könnyen vágható
- Környezetre és egészségre nem káros
- Jó hőszigetelő képességű
- Tűzállóság tekintetében E osztályba tartozik. Közvetlen nyílt láng hatására ég, de el is oltja magát, miután megszűnik az égéshő.
A rovaroknak és a rágcsálóknak nem tápláléka az EPS szigetelés, de a hőszigetelő képessége miatt ha nem megfelelően van rögzítve, akkor hajlamosak befészkelni. Ezért érdemes odafigyelni a rögzítésre.
Grafitos hőszigetelés
Az EPS-hez képest a grafitos polisztirol lap egy korszerűbb homlokzati hőszigetelés, mivel ugyanaz a hőszigetelő képesség a jobb hővezető képességnek köszönhetően már kisebb vastagság esetén is elérhető. Ahol például szempont az, hogy hány centi hőszigetelés fér el, ott a grafitos homlokzati polisztirol lap abszolút jó választás.
A grafitos polisztirol lap polisztirolból és mikroszkópikus méretű grafit adalékból áll. A grafit adaléknak köszönhetően sokkal jobb a hőszigetelő képessége, mint az EPS polisztirol lapoké. A grafit polisztirol lapok hővezetési képessége alacsonyabb, a grafit adalék a sugárzásos hőátadást csökkenti le a polisztirol cellákban. A grafitos hőszigetelésnél a 20%-kal jobb hővezetési tényező nagyjából ugyanilyen mértékű energia megtakarítást jelent.
Mivel a grafit homlokzati polisztirol lap alapja a hagyományos polisztirol lap, ezért ugyanaz a felhasználási mód igaz rá, mint az EPS lapokra. Passzív házak esetén szívesen alkalmaznak grafitos hőszigetelést. Olyan helyeken is hasznos, ahol nem lehet túl vastag homlokzati hőszigetelést feltenni. Például az ablakoknál, ahol a hőszigetelő lapoknak az ablaknyílásnál be kell fordulnia, ott a grafitos homlokzati polisztirol lap könnyebben elfér, ha kevés hely áll rendelkezésre.
XPS hőszigetelés
A ház szigetelése nem áll meg a homlokzati hőszigeteléssel, gondolni kell a lábazatra is. Ha csak a homlokzatot szigeteljük és a lábazatot nem, akkor a homlokzati fal és a lábazat találkozásánál a hőhíd hatás jelentkezni fog. Gondolj csak bele, hogy a két felület ami találkozik, az teljesen más jellegű: van egy kiválóan szigetelt homlokzati fal, ami egy betonfallal találkozik, ami hőhídként funkcionál. A hőhíd miatt aztán penészedésre, nedvesség lecsapódásra lehet számítani. A lábazat szigetelésénél arra kell figyelni, hogy ez a rész más jellegű hőszigetelő anyagot igényel, mivel itt vízálló, víztaszító anyagra van szükség.
AZ XPS polisztirol lap vagy más néven extrudált polisztirol lap zártcellás hőszigetelést nyújt, ezért ideális választás olyan helyekre, ahol fontos, hogy a szigetelés vízálló legyen. Ezeknek a zártcellás XPS polisztirol lapoknak a vízfelvétele gyakorlatilag nulla, ezért tökéletesek olyan helyekre, mint lábazat, kerítés, pince fal stb. Lábazati gránit vakolatok és kőburkolatok alá is ilyet használnak.
Az XPS lapok legfontosabb tulajdonságai:
- Víztaszító képesség
- Fagyálló
- Magas párataszító képesség
- Kiváló nyomószilárdság
- Mérettartás
- Kiváló hőszigetelő képesség
Kőzetgyapot hőszigetelés
A kőzetgyapot a szálas hőszigetelés típusba tartozik és ahogy a neve is mutatja, az alapanyaga megolvasztott, bányászott kőzet. Ez adja a szilárd vázat, a szálak között megrekedt levegő biztosítja a hőszigetelést.
Többféle sűrűségű kőzetgyapot közül lehet választani:
- Kisebb sűrűségű kőzetgyapot hőszigetelést általában födémek, álmennyezetek, válaszfalak és magastetők hőszigetelésére használják.
- Nagyobb sűrűségű kőzetgyapot pedig inkább padlók, lapostetők és homlokzati falak szigetelésére alkalmasak.
A kőzetgyapotot általában a régebbi épületeknél, vertfalaknál vagy vályogfalaknál használják. De nagyon gyakran használják a tetőterekben a tetőtéri szigeteléshez. Ilyenkor a kőzetgyapot szigetelést általában a szarufák közé helyezik be, így akár külön rögzítés nélkül is használható, mert a szarufák kvázi beszorítják a kőzetgyapot szigetelést.
Ha a tetőtér nem kerül beépítésre, akkor akár a padláson födém szigetelésre is lehet használni, csupán azt kell eldönteni, hogy terhelhető, azaz járható vagy nem terhelhető megoldásra van-e szükség. Ilyenkor a jobb hőszigetelő képesség érdekében szokás akár több rétegben is lefektetni a kőzetgyapotot. A többrétegű lerakásnál arra kell figyelni, hogy a rétegek átlapolással kerüljenek egymásra így minimalizálható a hézagok közötti hőelvezetés.
A kőzetgyapot legfontosabb tulajdonságai:
- Víztaszító képességű
- Tűzvédelmi szempontból kiváló választás, mivel az “A1” nem éghető besorolást kapta. Akár a tűz továbbterjedését is meg tudja akadályozni.
- Ellenáll a kártevőknek (rovarok, rágcsálók)
- Emberi egészségre nem káros
- Kiváló hangszigetelő anyag
- Jó hőszigetelő képességű
- Kiváló páraáteresztő képességű szigetelés
Ezt a fajta hőszigetelő anyagot szokás lélegző hőszigetelésnek is nevezni a kiváló légáteresztő képessége miatt.
Üveggyapot hőszigetelés
Az üveggyapot szintén a szálas hőszigetelési típusba tartozik és alapanyagát tekintve üveg. Üvegből nagyon vékony, hosszú és rugalmas szálakat formálnak és ezt kötőanyaggal bevonva születik meg az üveggyapot szigetelőanyag. A gyártáshoz általában újrahasznosított üveget használnak.
Sűrűségét tekintve a kőzetgyapothoz hasonlóan van kisebb és nagyobb sűrűségű verziója. A kisebb sűrűségű üveggyapot tekercses kialakítású, a nagyobb sűrűségű pedig a klasszikus táblás kialakítású. Az üveggyapot tekercseket főleg szarufák közé hálózva használják, a táblás üveggyapotot pedig falak, belső elválasztók fa- és fém vázszerkezetű épületek szigetelésére használják. Könnyűszerkezetes épületek szigeteléséhez is közkedvelt.
Az üveggyapot szigetelés legfontosabb tulajdonságai:
- Kiváló hangszigetelő anyag
- Tűzvédelmi szempontból a nem éghető “A1” osztályba tartozik.
- Tartós
- Könnyen kezelhető
- Egészségre teljesen ártalmatlan
- Víztaszító képességű
- Jó hőszigetelő képességű
A hőszigetelő anyagok hővezetési tényezője
A hőszigetelő anyagok összehasonlítása során fontos szempont a szigetelő anyagok hővezetési tényezője. A hővezetési tényező azt a hőmennyiséget adja meg, amely az adott anyag egységnyi keresztmetszetén, egységnyi hőmérséklet-gradiens hatására időagység alatt áthalad. Ebben a táblázatban összeszedtük a fent bemutatott hőszigetelő anyagokra jellemző hővezetési tényezőket (W/mK):
| Hőszigetelés típusa | Hővezetési tényező |
|---|---|
| EPS polisztirol lap | 0,038 – 0,037 |
| Grafitos polisztirol lap | 0,032 – 0,031 |
| XPS polisztirol lap | 0,036 – 0,033 |
| Kőzetgyapot | 0,039 – 0,033 |
| Üveggyapot | 0,044 – 0,039 |
Ahogy a táblázatban is látszik, a hővezetési tényezőket figyelembe véve a hőszigetelő anyagok összehasonlítása során a nyertes a grafitos hőszigetelés. Ennek a legkisebb a hővezetési tényezője.
