A szerencsejátékok végigkísérik az emberi történelmet. Nyilván nem abban a formájában, ahogyan az ma ismeretes, de számos forrás támasztja alá, hogy már az ősemberek is játszottak olyan játékokat, amelyekben a szerencsének is szerep jut.
A régészeti kutatások alapján elmondható, hogy az ókori Kínában például lottóztak. A császárság a játékból származó adóbevételeket a Nagy Fal építésére fordította.
A szerencsejátékok körül az idők során rengeteg legenda szövődött. Voltak valóságos és kitalált történetek egyaránt. Mindenesetre, egy olyan sejtelmes, rengeteg rejtélyt és izgalmat rejtő területről van szó, amelynek kapcsán szinte magától értetődő, hogy az egyes művészeti ágak inspirációként tekintenek erre az időtöltésre.
Kaszinó és művészet
Hosszú út vezetett az ókori lottótól a ma ismert internetes platformok és az online kaszinó bónuszok világához. A virtuálisan játszható kaszinó játékoknál ugyanis magától értetődőnek számít, hogy a szolgáltatók a játékosoknak különböző jutalmakat adnak az oldalon való regisztráció esetén. De megannyi bónusz érhető el a későbbiek során is, amelyekkel az online kaszinók a játékosok lojalitására kívántak hatni.
A művészetek közül a kaszinók iránt érdeklődést mutatott az irodalom, a színház, a zene, de a festészet is. Az évszázadok során számos festőművész merített ötleteket a szerencsejátékokból, amelyek egyaránt vonzották a munkásokat, de a nemesi osztályt is. Ebből az összefoglalóból a legismertebb szerencsejáték témájú festészeti alkotásokat ismerheted meg.
Caravaggio: Csalók
Michelangelo da Caravaggiót nem kell külön bemutatni, a művészettörténet egyik legismertebb festőjéről van szó. Csalók című alkotását 1594 körül festette és a szakértők szerint ez a mű fontos mérföldkő volt művészi önmegvalósítása során.
Ekkor önállósodott ugyanis, miután elhagyta Giuseppe Cesari mester műhelyét és egy közvetítőn keresztül árusította alkotásait, akinek a segítségével nemzetközi vizekre evezhetett és külföldön is ismertséget szerzett.
A festményen két jól öltözött fiatalember kártyázik egymással. Egyikükről azonban látható, hogy nem tisztességesen áll a játékhoz, ugyanis bizonyos lapokat a háta mögött rejteget. Az alkotáson egy harmadik férfi is látható, aki szemmel láthatóan a szabályosan játszó fiatalembernek súg ellenfeléről.
Ez volt Caravaggio második festménye, amit mesterétől való távozása után festett. Jellemzője az élet reális ábrázolása, a külön odafigyelés az apró részletekre. A festmény szereplőit összekapcsolja a közös dráma, amelynek végkifejlete a befogadó személy képzeletére van bízva.
Paul Cézanne: Kártyázók
A szerencsejáték festővásznon történő megjelenítésének egyik remekműve Paul Cézanne Kártyázók című alkotása is, amely 2011-ben nem kevesebb, mint 250 millió dollárért talált új tulajdonosra egy árverés keretében.
Az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus határmezsgyéjéhez tartozó mű Cézanne kései korszakának az egyik legnagyobb sikert elért darabja. Maga a kép kártyázó férfiakat ábrázol, akik mozdulatlanok, mintha szobrok lennének, semmiféle kommunikáció, érzelmek nem érhetők tetten az alkotáson.
Cézanne-t annyira érdekelte ez a téma, hogy több változatot is festett belőle. Ez a változat, amely a legjobban sikerült, 1890 és 1895 között készült. A festmény különlegessége, hogy úgy örökíti meg az élet egy pillanatát, hogy mégis képes egyfajta időtlenséget, időn kívüliséget sugallni.
Edvard Munch: A rulettasztal Monte Carlóban
Munch neve érthető módon a legtöbb olvasónak a Sikoly című alkotással cseng egybe, de természetesen az öröksége ettől jóval kiterjedtebb. Az expresszionizmus egyik vezéralakja igencsak kedvelte a szerencsejátékokat, ami abban is megnyilvánult, hogy több ilyen témájú alkotást is hagyott az utókorra.
Ezek egyike A rulettasztal Monte Carlóban című festmény, amely élethű módon ragadja meg a játékasztal körül fellelhető feszültséget és a játék drámai hangulatát. A festmény szemlélője egyetlen pillantás után átérezheti a játékterem légkörét és azt, hogy milyen érzés lehet ott ülni a többi játékossal és várni, a kerék melyik pontján is áll meg a kis elefántcsont golyó.
C.M. Coolidge: Pókerező kutyák
Ha a festészet és a szerencsejátékok kapcsolatáról van szó, megkerülhetetlen a Pókerező kutyák sorozat, ugyanis itt egy festmény helyett összesen 18 alkotásról van szó. Azt, hogy mennyire sikeresen és népszerűek, eléggé meggyőző módon alátámasztja a tény, hogy 2005-ben a sorozat darabjaiból kettőt 590.400 dollárért adtak el.
A történet lényege, hogy Coolidge a múlt század közepén a Brown & Bigelow vállalat megrendelésének eleget téve gyártotta le ezeket a festményeket, amelyek a cég szivarjait voltak hivatottak népszerűsíteni.
A vászonra vitt kutyákat a művész humanizált módon ábrázolta, az pedig, hogy a sorozatban miért a kutyákra esett a választás azért van, mert Coolidge rajongott az ebekért.