A tartósság azon múlik, milyen anyagra kerül a festék, és milyen időjárási terhelést kap a ház. Egy vályogház például teljesen más páratechnikával működik, mint egy Ytong falazat vagy egy hőszigetelt homlokzat. Ha rossz festéket választasz, a fal nem tud szellőzni, a nedvesség bent marad, és pár év múlva lepereg a bevonat. Egy modern téglaház viszont jobban bírja a zártabb rendszereket is. A festék kiválasztása valójában műszaki döntés, amelynek nagyobb hatása van, mint azt elsőre gondolnánk.
A szilikátos festékek akkor jók, ha természetes, ásványi falazatod van
A szilikát (vagy vízüveg-kötésű) festék a tartósság egyik bajnoka olyan homlokzatokon, ahol fontos a páraáteresztés. A festék kémiailag kötődik a falhoz, nem képez műanyagfilmet, így nem tud „buborékosodni”. Ezért vályogházra, régi vakolatokra, hagyományos téglára vagy meszelt felületekre ez a legjobb választás.
A hátránya, hogy kissé ridegebb, kevésbé rugalmas, ezért mozgó, repedező felületen nem a legerősebb. Viszont ahol működik, ott évtizedekig tartó megoldás. Különösen jó választás olyan falaknál, ahol korábban is ásványi jellegű vakolat és festék volt.
A szilikonos festék az arany középút
A szilikonos festékek ma a legelterjedtebbek, mert egyszerre bírják az UV-t, a szennyeződést, az esőt, és még mindig elég jól engedik ki a párát. Modern családi házaknál, hőszigetelt homlokzatokon és új vakolatrendszereknél ez szokott a legjobb választás lenni. Nem ázik át, könnyebben tisztul, és kevésbé algásodik a párásabb területeken is.
Ez a festéktípus akkor működik jól, ha fontos, hogy a fal tartós maradjon, de már nem akarod évente tisztítani vagy javítgatni. Külvárosi, porosabb utcákban vagy árnyékos oldalon különösen hálás megoldás.
A diszperziós (akril) festék olcsó és könnyen kezelhető, de nem minden falra jó
Ez a kategória csábító, mert könnyen kenhető és olcsó, de kültéren csak akkor működik igazán jól, ha a fal anyaga kevésbé érzékeny a párára. Hőszigetelt falakon általában problémamentes, de régi vakolatokon vagy természetes anyagokon túlságosan lezárja a felületet.
Ahol gyakori a páralecsapódás, a felázás, vagy a fal már most is mutat nedvességjelet, nem ez a megfelelő anyag. Egy beton-, zsalukő- vagy teljesen zárt szerkezetű fal viszont jól viseli.
Sok modern kültéri festék extra bevonattal készül: vízlepergető, porálló, algagátló. Ezek valóban működnek, de csak akkor, ha a felület előkészítése alapos volt. Egy árnyékos, északi fal például hajlamos az algásodásra, és ezek a festékek hosszabb ideig tisztán tartják, mint a hagyományos megoldások.
Ha a ház forgalmas út mellett áll, a por jobban rátapad. Ilyenkor érdemes olyan festéket választani, amely öntisztuló hatású – eső hatására a szennyeződés leperdül. Ez nem csodaszer, de 2–5 évvel is meghosszabbíthatja az újrafestés szükségességét.
A színválasztás nem mindig csak esztétikai kérdés
A sötét színek sokkal gyorsabban fakulnak, és jobban felmelegszenek a napon. Ha a homlokzat napsütéses oldalon áll, a mély szürke vagy sötétkék árnyalatok akár 10–15 °C-kal is melegebbek lehetnek, ami hosszú távon mikrorepedésekhez vezethet.
Világos árnyalatok lassabban öregszenek, kevésbé melegszenek túl, és a ház is „lélegzőbb” érzetet kap. Ha ragaszkodsz a sötétebb tónusokhoz, érdemes olyan festéket keresni, amely hőreflektív pigmenteket tartalmaz.
Az előkészítés itt sem maradhat el
A legdrágább festék is gyorsan tönkremegy, ha rossz felületre kerül. A homlokzatfestésnél az előkészítés a teljes munkaidő legalább fele. Ez magában foglalja:
– a laza vakolat leverését
– a repedések javítását
– algásodás lemosását
– mélyalapozó használatát
– a fal teljes kiszáradását
Ha a felület mozog, repedezik, vagy még mindig nedves egy korábbi beázástól, a festék nem fog tartósan tapadni. A jó előkészítés néha drágább, mint maga a festék, de ettől lesz tartós és egyenletes a végeredmény.
Mennyi kell?
Általános szabály, hogy két réteg kell — és nem spórolható el. A kültéri festékek gyártói gyakran pontos négyzetméter-értéket adnak meg, de a valóságban a fal szívóképessége, az ecset vagy henger típusa és az időjárás is módosítja ezt.
A túl vékony réteg gyorsan öregszik; a megfelelő vastagság viszont jobban ellenáll a napfénynek és a nedvességnek. A festést stabil, 10–25 °C közötti hőmérsékleten érdemes végezni, és kerülni kell a tűző napot vagy a friss eső utáni párás felületet.