Amikor csempét vásárolunk, akkor néhány dologgal érdemes tisztában lenni. Ahhoz, hogy kiszámoljuk a szükséges mennyiséget, az alábbi információkra van szükségünk:
- mekkora felületet kelle csempézni
- mekkora lesz a leeső darabok aránya, mértéke
- milyen kiszerelésben árulják a csempét
Klasszikus, kis méretű és olcsóbb csempéket 10, 25 vagy 50 darabos kiszerelésben árulnak. Ilyenkor sok helyen nem lehet egy csomagot megbontani
A terület meghatározása
A csempézni kívánt terület meghatárázához adjuk össze az alábbi elemeket:
- minden burkolandó falfeület magassága x szélességeű
- ide beletartozik, hogyha az ablakkeret (káva) belső részét is burkolni akarjuk)
Ebből pedig vonjuk le az alábbi elemeket:
- ajtó területe
- ablak területe
- radiátor területe
- minden olyan terület ami nem kerül burkolásra (pl zuhanytálca alatti rész, falra tolt kád mögötti rész stb)
A minta megtervezése
Ha meg akarjuk könnyíteni a burkoló munkáját és tökéletes csempézést szeretnénk, akkor rajzoljuk le az összes csempézni kívánt felültet egy papírra. Ideáis esteben használjunk négyzethálós lapot, ahol egy négyzet alakú csempénél egy négyzetháló egy csempének feleljen meg. Ha mintát is tervezünk, akkor így könnyen meg tudjuk a azt rajzolni. Sőt, akár ki is színezhetjük, hogy kirajzolódjon az az összhatás. Ezután pedig könnyen ki tudjuk számolni a szükséges mennyiséget.
A rajzról gyorsan kiderül, hogy szükség van-e bonyolult vágásokra. Ha igen, akkor a vágási felületekből jól látható, hogy mennyi csempe fog kárba veszni a vágás során. Komoly különbség van ugyanis aközött, hogyha csak pár centit kell levágni egy csempéből, vagy a csempe több mint fele hulladék lesz, mondjuk egy ablaknál.
Jó tanácsok csempevásárláshoz
- Kis méretű csempék esetében a szükséges mennyiségnél 10%-kal többet vásároljunk. Ez fedezi a vágásból vagy törésből eredő veszteségeket. Illetve így jut pótlásra és sérült csempét cseréjére is majd.
- Ha viszont nagy lapokkal burkolunk, akkor a 10% ráhagyás nem elég, ott inkább 20-30%-kkal többet kell rendelni. A nagy méretű csempéknél ha bonyolult vágásokat kell végezni, akkor nagyon sok a hulladék, ami nem felhasználható más helyeken már. Egy csempét ugyanis házi keretek között (flex segítségével pl) csak egyszer lehet vágni. Tehát nem szokás egy nagy lapot 4-5 darabban felhasználni. Ilyen vágásokat csak vízsugaras vágóval lehet szépen és egyenesen megoldani.
- Azért is érdemes többet venni, mert utánrendelés során a csempék színe, tónusa eltérhet majd a gyártási technológiának köszönhetően. Még akkor is ha ugyanannak a gyártónak ugyanazt a csempéjét választjuk. Nem beszélve arról, hogy az évek során ki is vonhatják a forgalomból az adott típust.
Ha megvan, hogy mennyi csempét kell vennük, akkor annak megfelelő mennyiségű csemperagasztóra lesz szükségünk.
Csemperagasztók típusai
A cserépragasztóknak három típusa van:
- cementragasztó (gyakran használt univerzális habarcs), fehér cement
- diszperziós ragasztó
- reaktív gyantákon alapuló ragasztó (teljes vízállóság, tökéletesen alkalmas csempék és terrakotta rögzítésére konyhában vagy fürdőszobában)
De léteznek kétkomponensű poliuretán ragasztók is.
A csemperagasztókat különböző jelölésekkel is el szokták látni. A legismertebb jelölések:
- C: cementragasztó
- D: diszperziós ragasztó
- R: reaktív gyantákon alapuló ragasztó
Mennyi csemperagasztóra van szükségem 1 négyzetméter felületre?
Minden gyártó megadja, hogy az adott ragasztóból mennyire van szükség. Burkolatlaptól függően 2 – 6 kg / nm anyagszükséglete van a ragasztónak.
- 5 cm-es oldallapú lapoknál 2,0 kg / m2 ragasztó kell,
- közepes formátumú csempéknél , legfeljebb 25 cm csempénél 2,6 kg / m2,
- legfeljebb 30 cm csempeméretnél 4,0 kg / m2,
- 30 cm-nél nagyobb csempéknél 5,0 kg / m2.
A felhasznált ragasztó habarcs szükségletet nagy mértékben befolyásolja a csempe típusa. A burkolólapok felületi tulajdonsága miatt enyhén nedvszívók. Ezért szükség lehet a kettős kenési módszerre, amikor a csempe alját is meg kell kenni egy vékony réteggel. Ez pedi növeli a szükséges habarcs mennyiségét az egy rétegű ragasztáshoz képest.
A ragasztók jellemzően 25 kg-os zsákokban kaphatóak, ezért érdemes a szükségletet ilyen egységben kiszámolni. A ragasztó mennyisgése mellett vásárlás előtt érdemes a fazékidőt (pl 2 óra), a nyitott időt (min 40 perc), a korrigálhatóságot (min 30 perc) és a kötési időt (24 óra, ami után fugázni lehet) is ellenőrizni az adott termékkel kapcsolatban. Ha kész vagyunk a ragasztással, akkor a teljes terhelhetőség jellemzően 1 hét szokott lenni.
