Sokan úgy vágnak bele a madárbarát kert kialakításába, mintha egy látványos projekt lenne. Szép etető, pár dekoratív elem, aztán várják a csodát. A valóság sokkal egyszerűbb és józanabb. A madarak akkor maradnak, ha kiszámítható számukra a környezet.
Etetés: mikor kell, mikor árt, és mi az, ami beválik
Az etetés leginkább a téli időszakban hasznos, amikor a természetes táplálékforrások beszűkülnek. Ilyenkor az egyik legnagyobb hiba a rendszertelenség. Ha egyszer elkezded, folyamatosnak kell maradnia, mert a madarak számítanak rá. A hirtelen megszakított etetés több kárt okoz, mint az, ha bele sem kezdtél.
A legjobban bevált alaptakarmány a tisztított napraforgómag és a faggyúalapú téli eleség. A kenyér, sós maradék, fűszeres étel kifejezetten ártalmas, még akkor is, ha jó szándékból kerül ki. Kis kertben különösen fontos, hogy ne túl sok, hanem megfelelő minőségű eleség legyen kint, mert a maradék gyorsan romlik.
Etető elhelyezése
Az etető helye alapvetően meghatározza, hogy a madarak használják-e. Olyan ponton működik jól, amit könnyű megközelíteni, mégis van menekülési lehetőség. Ha teljesen nyílt, a madarak bizonytalanok lesznek. Ha túl közel van sűrű bokorhoz, a ragadozók jelenthetnek veszélyt.
Tapasztalat szerint az etető akkor ideális, ha néhány méteren belül van bokros vagy fás rész, ahová a madár gyorsan visszahúzódhat, de maga az etető már szabad térben áll. A stabil rögzítés legalább olyan fontos, mint a forma. A billegő etetőt a madarak elkerülik.
Itatás: nyáron fontosabb, mint az etetés
A legtöbb madárbarát kertnél az itató az elfelejtett elem, pedig a nyári időszakban sokkal fontosabb, mint az eleség. Ivóvízre és tisztálkodásra is használják, különösen melegben. Egy sekély tál, amelyben a víz legfeljebb pár centiméter mély, már jól működik.
Az itatót naponta érdemes friss vízzel feltölteni, mert gyorsan felmelegszik és algásodik. Árnyékos, de nem teljesen zárt helyen érzi magát a legtöbb madár biztonságban. Egy lapos kő a vízben segít, hogy kisebb testű madarak is könnyen használják.
Etetőnél és itatónál a tisztaság nem esztétikai kérdés. A szennyezett felületeken könnyen terjednek a betegségek, különösen akkor, ha sok madár jár ugyanarra a pontra. Kis kertben ez hatványozottan igaz.
Hetente érdemes áttörölni az etetőt, az itatót pedig rendszeresen elmosni. Nem kell fertőtlenítés, de a lerakódott szennyeződést el kell távolítani. A túlzsúfoltság elkerülésére sokkal jobb kevesebb, de jól karbantartott etető, mint több, elhanyagolt pont.
Fészekodúk: mikor van értelmük, mikor nincs
Fészekodút akkor érdemes kihelyezni, ha kevés a természetes fészkelőhely. Városi kertekben és zárt környezetben ez gyakran valóban így van. Fontos viszont, hogy az odú mérete és bejárata illeszkedjen az ott élő fajokhoz. Egy rosszul megválasztott odút nem használnak, vagy más faj foglalja el.
Az odút csendes, zavartalan helyre érdemes tenni, nem közvetlenül terasz mellé. Magasságban, árnyékosabb oldalon működik a legjobban, ahol nincs egész nap tűző nap.
A madárbarát kert hosszú távú műfaj
A madarak nem azonnal érkeznek. Először csak megállnak, figyelnek, majd visszatérnek. Ha következetes vagy, egy idő után ismerős részeivé válnak a kertnek. Nem kell mindent tudatosan irányítani. Elég, ha nem nehezíted meg a dolgukat.
Egy jól működő madárbarát kert nem látványos attrakció. Inkább egy élő háttér, amely lassan, de biztosan benépesül. És amikor ez megtörténik, már nem az etető vagy az itató lesz fontos, hanem az, hogy a kert valóban él.