Emeletes házat tervezel — vagy penthouse vásárlás előtt állsz? Hiába lesz lift, szükséged lesz egy lépcsőre is, így ennek a tervezésével is foglalkoznod kell. A lépcső tervezés megismeréséhez néhány alapfogalmat tisztázni kell, hogy a végeredmény egy kényelmes lépcső legyen. Ez a lépcső tervezés segédlet minden fontos tudnivalót tartalmaz a lépcső kialakításához.
A lépcső részei
Belépő, fellépő
Kezdjük az alapokkal! A lépcsők lépcsőfokokból állnak. Minden egyes lépcsőfoknak van egy vertikális (függőleges) és egy horizontális (vízszintes) része. A lépcsőfok horizontális része a belépő. Ez az a rész, ahova a lábaddal lépsz, amin meg tudsz állni. A lépcsőfok vertikális része a fellépő, kvázi ez a lépcsőfok magassága. Ez az a szintkülönbség, amit lépcsőről lépcsőre lépkedve a lábadnak meg kell tennie.
Pihenő
A pihenő a lépcsőfokok közötti vízszintes közlekedőrész. Főleg a fordulókban szokás alkalmazni, hogy a forduló biztonságosabb legyen. Ezzel a pihenővel lehet kiváltani a háromszög alakú lépcsőfokokat a fordulóban, amik kevésbé biztonságosak. Akkor is szükség lehet pihenőre, ha egymás után már túl sok lépcsőfok következne. Egy lépcső esetében beszélhetünk induló pihenőkről, érkező pihenőkről és közbenső pihenőkről.
Lépcsőkar
Ahhoz, hogy kényelmes legyen a lépcső, bizonyos hosszúság után szükséges pihenőket beiktatni. A lépcsőpihenők és lépcsőfokok megszakítás nélküli sora a lépcsőkar. Mi számít megszakításnak? Egy fordulós pihenő például már megszakítja a lépcsőfokok sorozatát. Az ilyen megszakítások miatt léteznek kétkarú vagy többkarú lépcsők. Ha egyenes lépcsőről van szó, akkor a lépcsőfokok közé beiktatott pihenő nem számít megszakításnak.
A lépcsőkarra vonatkozó alapszabályok:
- Egy lépcsőkar maximum 20 fellépést tartalmazhat.
- Az egy lépcsőkaron belüli fellépő magasságoknak azonosnak kell lennie.
- A lépcsőkarok szélessége lakóépületek esetében minimum 80 cm kell legyen.
Orsótér
A lépcsőkarok és a pihenők belső szélei közötti tér az orsótér. Az orsótér méretének alakulásán jól nyomon követhető, hogyan változott a lépcső tervezés az idők folyamán. A klasszikus patinás épületekben sok olyan lépcsővel lehet találkozni, ahol az orsótér meglehetősen nagy. Ezt a teret alapvetően dekorációs célra használták. Manapság főleg a lakóépületek esetében már sokkal kevésbé szellős lépcsőket terveznek. Ezeknél ugyanis a terek maximális kihasználása „nem engedi”, hogy nagyobb orsóteret alakítsanak ki. Így újépítésű lakóépületek esetén már ritkán látni olyan látványos lépcsőházakat, mint a lenti képen látható Pozsonyi utcai lakóház ikonikus lépcsője.
Járóvonal
Hétköznapi nyelven fogalmazva a járóvonal a lépcső azon része, ahol közlekedünk, ahol járunk.
Átjárómagasság
A lépcsőkar és a felette lévő szerkezet közötti távolság. A szabályozás szerint, lakáson belül legalább 2 méter kell legyen ez a távolság. Az átjáró magasságot a lépcsőfokok élére illesztett érintő vonaltól függőlegesen kell mérni a lépcső járóvonalán.
A lépcsők típusai
A lépcsők kialakítása alapján többféle lépcső típust lehet megkülönböztetni. A lépcsőket csoportosíthatjuk a lépcső alakja, a lépcsőkarok száma szerint.
A lépcsők alakja szerint:
- egyenes lépcsők
- íves lépcsők
- tört lépcsők
A lépcsőkarok száma szerint:
- egykaros lépcsők
- kétkaros lépcsők
- többkaros lépcsők
A lépcső tervezés szabályai
A lépés tervezés szabályai kézzel fogható képletekkel segítenek, hogy kényelmes és biztonságos lépcsőt tervezz az otthonodba. A lépcső számítás alapjai a lépcsőszabály (2xm+sz), a lépcső kényelmességi fokát meghatározó képlet (sz-m), a lépcső biztonságosságát meghatározó képlet (m+sz) és a lépcső meredeksége.
Lépcsőszabály : 2 x m + sz = 60-64cm
A lépcső tervezési folyamatban szerencsére vannak fogódzkodóink. Az egyik ilyen alapszabály a lépcsőfokok méreteinek meghatározásában segít. Ez, az emberi átlagos lépéstávolságot veszi alapul. A lépéstávolságot úgy számítjuk, hogy lépés közben lemérjük a lépő láb orra és a földön maradjon láb orra közötti távolságot. Ez átlagosan 60-64 cm. Bár a lépcsőn nem vízszintesen járunk, mégis nagyjából hasonló lépéstávolságot lehet ott is lemérni. Az egyszerűbb számítás kedvéért általában 63 cm-es lépéstávolsággal szokás számolni.
A lépéstávolság mellett a (2 x m) + sz képletet kell használni a lépcsőfok méretének kiszámításához. Ebben a képletben:
- m: a lépcsőfok fellépő részének magassága
- sz: a lépcsőfok belépő részének szélessége, lépcsőfelületi szélessége
A szabályozás szerint a lépcsőfok fellépő magassága, azaz az „m” nem lehet nagyobb 17 centiméternél. Ez az általános eset, ettől időnként el lehet térni (pl.: a gyerekek mozgása gyakoribb rajta, mint a felnőtteké, lásd: óvoda, iskola). Akadálymentes közlekedésnél például 15 cm-nél magasabb nem lehet ez a magasság. Lakóépületek esetén is van egy kis mozgástér, lakáson belül például a tetőtérbe vezető lépcsők fellépő magassága maximum 20 cm is lehet.
Ha a lépéstávolság 63 cm, a fellépő magasság pedig 17 cm, akkor a képlet segítségével kijön, hogy az „sz”, azaz a lépcsőfelületi szélesség 63-(2×17)=29 cm
Ideális esetben, 63 centiméteres lépéstávolsággal számolva tehát ezek a lépcsőfok méretei:
- fellépő magasság: 17 cm
- belépőszélesség, lépcsőfelületi szélesség: 29 cm
Ez az ideális méret 25-35°-os lépcsők esetén kivitelezhető. Ha ettől eltérő lépcső meredekségről van szó, akkor valamilyen okos megoldáshoz kell folyamodni. Ezek a megoldások jöhetnek szóba:
- A lépcsőfok nem kap homloklapot
- A lépcsőfok homloklapja nem függőleges, hanem ferde
- Váltólépcső, ami azt jelenti, hogy a lépcsőfokok nem teljesek, hanem vannak úgymond jobbos lépcsők és balos lépcsők.
Az első két megoldás kevésbé befolyásolja a lépcső kényelmességi faktorát, a harmadik megoldás, a váltólépcsős kialakítás viszont már nem a legkényelmesebb.
Kezdjünk el játszani a számokkal! Hogyan alakul a lépcsőfok mérete, ha 17 cm helyett 18 cm-es fellépő magassággal számolunk? Ez az 1 centi növelés a belépőszélességben 2 centiméteres csökkenést okoz, a belépő szélessége már csak 27 cm. A fellépő magasságában minden további növelés csökkenti a belépőszélességét. Erre azért érdemes figyelni, mert ha valaki szó szerint nagyobb lábon él, akkor neki nem kényelmes egy kicsi lépcsőfok. Viszonyításképpen egy 43-as férfi cipőméret például kb. 28 cm-es talphosszt jelent.
Lépcső kényelmi fokának mértéke: sz – m = 12 cm
Szintén a lépcső kényelmességét lehet lemérni az sz – m képlettel. Egy kényelmes lépcső esetén a lépcsőfok fellépő magasságának és belépő szélességének különbsége 12 cm
Lépcső biztonságos mértéke: m + sz= 46-48 cm
A lépcsőszabály a lépcsőzés kényelmességére fókuszál, az m + sz képlet a lépcsőfok biztonságát határozza meg. Akkor biztonságos egy lépcső, ha a lépcsőfokok fellépőmagasságának és a belépő szélességének összege 46-48 cm. Helytakarékossági okokból sok esetben ez az érték nem éri el a 46 cm-t. Viszont helytakarékos lépcső tervezés során is oda kell figyelni a méretekre. Ha nincs is ennyi hely a lépcsőnek, hogy ezt a 46-48 cm-t tartani lehessen, arra azért törekedni kell, hogy minél közelebb legyünk a 46 centiméterhez.
Lépcső meredeksége: 25-35°
A lépcső meredekségénél a vízszinttől számítjuk a szöget. Az igazán kényelmes lépcsőknél a lépcső meredeksége 25-35°. A középületeknél 25°, a lakóépületeknél 30°, a lakáson belüli lépcső esetén a lépcső meredeksége általában 35°.
GYIK a lépcsőkről
Mekkora legyen a lépcsőfokok szélessége?
A lépcsők szabályozása szerint egy normál családi házban a lépcsőfokok minimális szélessége 80 cm kell legyen. Értelemszerűen a középületekben, a nagyobb forgalom miatt ennél szélesebb lépcsőre van szükség. Középületeknél ezért legalább 100 métert kell biztosítani, de a tapasztalatok szerint nagyjából 125 cm az a szélesség, ami mellett két ember egyszerre egymás mellett kényelmesen elfér.
Hány lépcsőt szabad egymás után tenni pihenő nélkül?
Pihenő nélkül 20 lépcső az a mennyiség, ami még kényelmes. A 20 lépcsőfok után egy pihenőt kell beiktatni. A pihenő mérete pedig általában három lépcsőfok szélességével kell megegyezzen.
Hogyan készül a betonlépcső?
A betonlépcsők kialakításához zsaluzásra van szükség. A zsaluzatba épített acélbetétek behelyezése után mehet bele a tömörített beton. Amint ez megszilárdul, akkor eltávolítható a zsaluzat. Ha monolit vasbeton lépcsőről van szó, akkor a pihenőket és a lépcsőfokokat egyidejűleg kell kialakítani.
Mi az az előre gyártott lépcsőkar?
Egy építkezés során nem muszáj a helyszínen kialakítani a lépcsőkart, akár előre gyártott lépcsőkart is lehet vásárolni. Ezeket a lépcsőket előregyártó üzemekben készítik vasbeton elemekből. A már elkészült, előre gyártott lépcsőkarokat daruval emelik be a helyére. A beemelést követően szakszerűen kell rögzíteni, beerősíteni a lépcsőkart. Ezt követően már rögtön használható a lépcső.
Az ilyen lépcsők széles választékban elérhetőek. A lépcsők fellépő magassága 16 cm és 18,5 cm között, a belépők szélessége pedig 25,5 cm és 29,5 cm között alakul. A lépcsőkarok szélessége maximum 150 cm lehet az előre gyártott lépcsőkaroknál. Ezekben a tartományokban lehet válogatni az előre gyártott lépcsőkarok között.
Az előre gyártott lépcsőkarok előnye, hogy méretpontosak, nagyon gyorsan beépíthetőek. A lépcsők felülete is nagyon jó minőségű, így a későbbi burkoláshoz is jó alapot szolgál.
Milyen jogszabály foglalkozik a lépcsők tervezésével?
A lépcsők tervezésével kapcsolatos szabályokat a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet tartalmazza.
Mi az az olaszlépcső?
Az olaszlépcső fogalma így hangzik: az a lépcső, ahol a belépő szélessége kiegészül egy lépéstávolság egész számú többszörösével, azaz „2m+sz = 60..64 cm + n x 60..64 cm”. Korábban olaszlépcsővel csak a szabad terekben, a közparkokban, tereken lehetett találkozni, de már már épületekbe is lehet olaszlépcsőt tervezni. Középületekben, bevásárló központokban, múzeumokban gyakran találkozhatsz olaszlépcsővel.
