Konyhatervezés alapjai

Lakásfelújításnál vagy építkezésnél előbb vagy utóbb felmerül a kérdés, hogy milyen legyen a konyha? Milyen a tökéletes konyha?

Lakásfelújításnál vagy építkezésnél előbb vagy utóbb felmerül a kérdés, hogy milyen legyen a konyha? Milyen a tökéletes konyha?

Egy univerzális, mindenki számára tökéletes konyha nem létezik.

Viszont a konyhetervezésben vannak olyan szabályok, amiket követve funkcionalitásban megtervezhető a tökéletes konyha. Legalábbis papíron. A valóságban ugyanis sokszor ütközhetsz akadályokba, ami miatt nem feltétlen tudsz mindent a konyhatervezés szabályai szerint megtervezni.

Számítógépes 3D konyhaterv
Forrás: Freepik

Konyhatervezés szempontjai

De miért is fontos annyira a konyhatervezés és a szabályok betartása:

  • Ár: Egy új konyhabútor ára több százezer forinttól akár milliós nagyságrendig is alakulhat. Még a legkisebb konyhák is komoly összegekbe kerülnek, ezért nem árt alaposan meggondolni milyen legyen, mert nem fogod egyhamar lecserélni.
  • Hosszú táv: A konyhaszekrénnyel általában hosszú távon számolunk. Nem csak az előbb említett ár miatt, hanem azért is, mert egy konyha lecserélése elég nagy felfordulással járhat. Lehet újra ki kell alakítani a kiállásokat, újracsempézni stb. Ezek semmiképpen sem olyan feladatok, amiket rövid időn belül megint szívesen csinálnál.
  • Eltöltött idő: Főzési szokásoktól függ, de napi szinten nagyjából 1-2 órát töltünk a konyhában. Ettől persze lényegesen eltérhetnek a háztartások. Akik rendszeresen, naponta főznek otthon, ez az érték magasabb, akik csak hétvégente vagy még akkor sem, ott természetesen kevesebb az itt eltöltött idő. Mindenesetre már a napi 1-2 óra is bőven elég ahhoz, hogy egy olyan környezetben töltsd, ahol szívesen vagy. Állandóan a konyhatervezési hibákkal szembesülni nagyon bosszantó tud lenni.
  • Munkahatékonyság: Biztos lehetsz benne, hogy egy rosszul tervezett konyhában sokkal több munkát végzel, mint egy ergonómiailag jól megtervezett és kivitelezett konyhában. Egy jó konyhaterv ugyanis figyelembe veszi, hogy a konyhában milyen feladatokat végzel, ezek milyen sorrendben követik egymást.

A konyhatervezés titka: az ergonómia

A konyhatervezés igazi kulcsa az ergonómia.

Az ergonómia lényege, hogy olyan munkakörnyezetet kell kialakítani, ami leginkább megfelel az egyén igényeinek. És itt el is érkeztünk egy fogós kérdéshez. Egy konyha esetében ki az egyén? Kire kell alakítani a konyhát? A válasz egyszerű: mindig arra a személyre kell szabni a konyhát, aki a legtöbbet használja, aki a legtöbb időt tölt el benne. Az ő kezére essenek a dolgok, neki legyen kényelmes a főzés és minden más konyhai tevékenység.

Konyhai ergonómia
Forrás: Kansei Cocinas

Az ergonómia segít abban, hogy az egyes konyhai berendezések és szekrények ideális helyét megtaláld. Sőt abban is, hogy kiszámold a számodra ideális pultmagasságot. Merthogy egyáltalán nem mindegy milyen magas pulton kell dolgoznod. Ha nagyon alacsony a pult, akkor az állandó görnyedés hátfájdalomhoz vezet. Egy túl magas pulton pedig a kezeidnek nem lesz kényelmes a konyhai munka. A konyhatervezés kapcsán az ergonómia alapja a munkafolyamatok meghatározása és ebből kiindulva az ún. munkaháromszög kialakítása.

Konyhai munkafolyamatok a konyhatervezéshez

Egy konyha akkor ideális, ha a lehető legjobban igazodik az ott végzendő munkákhoz. Éppen ezért a konyhatervezés azzal indul, hogy végigveszed milyen munkafolyamatok vannak a konyhában. Hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy a konyhai folyamat az alapanyagok előkészítésével kezdődik, pedig nem! Az első lépés a bevásárlás utáni elpakolás.

A logikus konyhai munkafolyamat a bevásárlástól a tálalásig

  1. Tárolás: Bevásárlásból hazatérve, az első teendő, hogy el kell pakolni a hűtőszekrénybe és a kamrába, vagy annak híján tárolószekrényekbe a megvásárolt élelmiszereket. Hogy ne kelljen feleslegesen cipekedni, ezért a hűtőszekrényt és a tároló részeket a bejárathoz lehető legközelebb célszerű elhelyezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a konyhaszekrény záró eleme az alábbiak valamelyike legyen:
  • szabadonálló hűtőszekrény,
  • beépített hűtőszekrényt rejtő magas szekrény,
  • egyéb tárolási célra szolgáló magas szekrény.
  1. Előkészítés: Amikor főzésre kerül a sor, az alapanyagokat előveszed a hűtőszekrényből, tárolószekrényekből, kamrából és kipakolod egy pultra. Ez az első előkészítési folyamat, amihez értelemszerűen szükség van egy pultszakaszra. Nem kell, hogy nagyon nagy legyen ez a rész, egy körülbelül 60 cm széles pult megfelel erre a célra.
  1. Tisztítás, mosogatás: A főzéshez az alapanyagok egy részét általában meg kell mosni. Így az előkészítéshez szükséges pultszakasz után logikusan egy mosogató rész következik. A mosogatót ráadásul nem csak a főzés előtt használod, hanem főzés és étkezés után a takarításban is nagy szerepe lesz. Ez a konyhának az egyik, ha nem a leggyakrabban használt része! Ha kis alapterületű konyhád van, ne tervezz bele dupla mosogatót, mert az rengeteg hasznos helyet elvesz. Ilyenkor be kell érni egy egymedencés mosogatóval.
Logikus konyhai munkafolyamat sorrend
Forrás: Good Housewife
  1. Előkészítés, feldolgozás: Az alapanyagok megtisztítása után kerülhet sor a feldolgozásra. Ez a második előkészítési fázis, de talán helyesebb feldolgozási fázisként hivatkozni rá. Ehhez a mosogató után egy újabb pultszakaszra van szükség. Itt mInden szükséges hozzávalót felapríthatsz és főzéshez előkészíthetsz.
  1. Főzés, sütés: Nincs más hátra, mint a főzés, ezért a feldolgozásra szolgáló pult után következik a főzőlap. Régebben a főzőlap és a sütő egy helyen volt, de manapság egyre népszerűbbek a magas szekrényben elhelyezett beépített sütők. A beépítésnek hála, nem kell állandóan hajolgatni a sütőhöz.
  1. Tálalás: A főzés végén következhet a tálalás. Ha van rá tér, a tálalásra is érdemes egy külön pultot biztosítani. Ez a pultrész a főzőlap után zárhatja a konyhaszekrényt.

Ez a hat pontból álló konyhai munkafolyamat sorrend adja a konyhatervezés alapját. Ugyanis ezek alapján kell kialakítani a konyhai elrendezést. Ahogy ezek a folyamatok követik egymást, ugyanilyen sorrendben kell követniük egymást a nekik megfeleltethető konyhai elemeknek. 

Vagyis: a konyhaszekrény egyik végére kerüljön a hűtőszekrény és a tárolószekrény, aztán következhet egy előkészítésre használt pult, aztán a mosogató, majd egy újabb pult a közvetlen főzés előtti feldolgozáshoz, majd a főzőlap, aztán a tálalásra szolgáló pult. 

Ha szeretnél a konyhába egy magasszerkényt például beépített sütővel és mikrohullámú sütővel az mindenképpen a konyhaszekrény egyik végére kerüljön. Vagy a hűtőszekrény mellé vagy a tároló pultrész után lezáró elemként.

Munkaháromszög szabály

A munkaháromszög a logikus konyhai folyamatokat hivatott leképezni. A munkaháromszög a hűtő, a mosogató és a főzőlap hármasa.

Ezek a pontok adják a háromszög csúcsait – ezért a háromszög elnevezés – és egyben szimbolizálják az egyes folyamatokat is:

  • Hűtő: tárolás
  • Mosogató: tisztítás, előkészítés
  • Főzőlap: főzés, tálalás
A hűtő a mosogató és a főzőlap munkaháromszöge
Forrás: Valcucine

Egy konyhai elrendezés akkor ideális, ha megvalósul a munkaháromszög, vagyis ha összekötöd a hűtő-mosogató-főzőlap pontokat, akkor egy tényleges háromszög rajzolódik ki az alaprajzon. 

A konyhai munkaháromszög szabály szerint ezeknek az elemeknek kellő távolságban kell lennie egymástól, hogy kényelmes legyen akár több ember számára is a konyhai munkavégzés. Ha túl nagy a három pont közötti távolság, akkor egy-egy főzés során rengeteget kell feleslegesen sétálni. Ezzel szemben, ha ezek túl közel vannak, akkor már két ember sem tud kényelmesen dolgozni egymás mellett. Ideális esetben az egyes elemek közötti távolság minimum 120 cm, maximum 270 cm. A háromszög oldalainak hossza, vagyis az egyes elemek közötti távolságok összege pedig legalább 400 cm, de nem több, mint 790 cm.

Ha a kiállások nem kötik meg nagyon a kezedet, akkor a hűtő-mosogató-főzőlap hármast érdemes a munkaháromszögnek megfelelően kialakítani, hogy egy ideális konyhát kapj eredményül. Ha például egy felülnézetből U alakú konyhánál mind a három elem (a hűtő, a mosogató és a főzőlap) a konyha egyik szárán van, akkor a munkaháromszög szabály nem tud érvényesülni. A konyhai elrendezésekről szóló blogposztban hozunk fel példát, hogy a különböző alakú konyhák esetén, hogyan célszerű elhelyezni ezeket az elemeket, hogy meg tudd valósítani a munkaháromszöget.

Miért fontos, hogy meglegyen a megfelelő munkaháromszög? A munkaháromszög szabály lényege, hogy a lehető legkevesebbet kelljen járkálni a konyhában, mégis kellő távolságra legyenek az egyes elemek ahhoz, hogy kényelmesen lehessen végezni az egyes konyhai munkafolyamatokat.