A retro plakát jóval több egyszerű fali dísznél. Egyetlen darab képes úgy megváltoztatni a lakás hangulatát, hogy közben semmit nem kell átrendezni. Egy filmes poszter például karaktert ad a nappalinak, egy régi reklámgrafika játékosságot visz a konyhába, egy tipográfiai plakát pedig modernné teszi a dolgozót. A retro plakátok ereje abban rejlik, hogy nem steril képek: mindegyiknek van múltja, ritmusa, vizuális lüktetése. A lakás így nem csak esztétikusabb lesz, hanem személyesebb is.
Hogyan válaszd ki?
A plakát akkor működik igazán, ha nem a színe tetszik meg először, hanem a hangulata. Egy régi mozi- vagy koncertplakát jó döntés a nappaliba, mert erős fókuszt ad. Egy 60-as évekbeli grafikai poszter jól illik egy skandináv enteriőrbe is, mert a letisztult formák könnyen kapcsolódnak a mai fa–textil terekhez. A vintage magyar plakátok – például régi utazási vagy reklámgrafikák – különösen szépek világos fal előtt, mert a modern környezet kiemeli a rajz finom hibáit.
A plakát mérete is sokat számít. Egy nagyobb darab egyetlen pontot jelöl ki a térben. Egy kisebb viszont inkább a hangulatot módosítja, ezért jobban működik sorozatban. A döntés attól függ, mi a cél: fókusz vagy háttérhang.
Keretezés = fél siker
A keret nem dísz, hanem háttér. Ha egy plakátot modern környezetbe teszel, a vékony fekete vagy fehér keret tiszta keretet ad neki. Ha melegebb, otthonosabb hatást szeretnél, a natúr fa keret kiemeli a papír tónusát.
Egy régi reklámgrafika különösen szépen mutat paszpartuval, mert a plakát körüli fehér sáv levegőt ad a grafikának. A keret anyaga és színe mindig igazodjon a falhoz és a környező bútorokhoz: egy grafitszürke kanapé mögé jól esik egy világos fa keret, egy világos fal elé pedig kifejezetten mutatós a fekete, mert megállítja a tekintetet.
Hova érdemes tenni?
A nappaliban a kanapé fölötti rész a legjobb indulópont. A fal ott gyakran üres, és a plakát képes optikailag összefogni a kanapé mögötti teret. Ha a nappali nagyobb, egy állólámpa mellé akasztott plakát intim zónát teremt, és nem csak képként működik, hanem hangulatot szabályoz.
A hálószobában a komód vagy a ruhásszekrény fölötti fal az ideális, mert ott a plakát finomabban érvényesül. A fejvég fölé csak akkor érdemes tenni, ha egyszerűbb grafikát választasz, amely nem nyomja össze a teret. A dolgozószobában nagyon jól működnek a tipográfiai plakátok: tiszta vonalak, nagy betűk, egy kevés szín. A koncentrációt segítik, és karaktert adnak a munkaterületnek.
A konyhában a kisebb, játékos poszterek mutatnak jól. Egy régi kávéreklám vagy egy 70-es évekbeli éttermi plakát könnyedebbé teszi a teret. A konyha falain érdemes óvatosabban bánni a mérettel: a túl nagy plakát szűkíthet, a túl apró viszont elveszik. Egy közepes grafika, egyszerű kerettel, különösen jól működik a pult közelében.
A retro plakátok akkor működnek jól sorozatban, ha közös elem kapcsolja őket össze. Ez lehet a szín, a grafikai világ, vagy akár csak a keret. Egy világos falon nagyon elegáns, ha három különböző plakát azonos keretet kap. Ilyenkor a változatosság a grafikában jelenik meg, az egységes keret pedig rendet ad az egésznek. Egy eklektikusabb térben lehet lazább az elrendezés is: különböző méretek, eltérő színhangulatok, mégis egy pontba szervezve, mintha egy történet több részletét látnánk.
A galériafal akkor működik, ha nem túl zsúfolt. Érdemes hagyni a plakátok között néhány centi levegőt, mert így a szem megpihen rajtuk. A retro grafikák színvilága gyakran gazdagabb, ezért a falnak nem kell versenyeznie velük. Egy törtfehér vagy halvány bézs háttér jó alap, mert minden stílusú plakát jól mutat rajta.