Lakásfelújításnál és építkezésnél az egyik neuralgikus pont a világítás megtervezése. Mégpedig azért, mert sokan azt gondolják, hogy a lámpák kiválasztása valamikor a felújítás utolsó fázisában jön el. Pedig nem mindegy milyen világítást tervezel, milyen színhőmérséklet határozza meg a helyiségeket.
Aki a végére hagyja ezt a feladatot, az nagy valószínűséggel a fejét fogja majd, mikor rájön, hogy a frissen festett, tapétázott falakat szét kell vésni. De akkor is nagyon bosszús leszel, ha a felújítás végeztével a kanapéra ledőlve rájössz, hogy a katalógusból kiválasztott és feltett lámpák nem adnak elég fényt vagy nem jó az izzók színhőmérséklete.
A lakásfelújítók és építkezők első számú szabályai között szerepel, hogy a világítástervezést nem szabad a végére hagyni. Időben, még a munkálatok elején kezdd el megtervezni, hogy a lakásban, hova milyen világítást szeretnél! És itt jön a nagy kérdés. Honnan tudod, hogy hova, milyen világítás kell? Milyen színhőmérsékletű izzókat válassz? Milyen lámpa legyen a helyiségben? És egyáltalán mi az a színhőmérséklet skála?
Mi a színhőmérséklet?
Az ember csak bizonyos hullámhosszúságú tartományban lát. Az emberi szem számára is látható elektromágneses sugárzás a fény. A fény kapcsán pedig megkülönböztetünk:
- természetes fényt: ez a Napból származó fény. A természetes fény színe a nap során folyamatosan változik.
- mesterséges fényt: ez a mesterséges fényforrásból származó fény.
A látható tartományban kisugárzott energia hullámhossz szerinti eloszlására jellemző szám a színhőmérséklet. A fény színét a korrelált színhőmérséklettel (Correlated Color Temperature – CCT) jellemezzük és számszerűsítésre a Kelvin-t használjuk.
A korrelált színhőmérsékletnél egy abszolút fekete testhez viszonyítunk. Egy abszolút fekete test hevítése során, ahogy nő a hőmérséklet, úgy változik a színe. Kezdetben vörös színben fog ragyogni, majd fokozatosan lesz a színe sárgásabb, majd fehérebb. És ha kellően magas a hőmérséklet, akkor akár a kékes szín is elérhető.
A színhőmérséklet skála
A színhőmérséklet emelkedésével a fény vörös összetevői csökkennek, míg kék összetevői növekednek, vagyis minél magasabb a fény színhőmérséklete, annál kékebb, és minél alacsonyabb a fény színhőmérséklete annál vörösebb lesz a színe.
A természetes fény kapcsán például azt tapasztalod, hogy ahogy felkel a Nap, úgy növekszik a színhőmérséklet. Egészen délig jellemző ez a növekvő tendencia, ekkor van egy fordulópont. A déli tetőzés után ugyanis elkezd csökkenni a színhőmérséklet. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy Kelvinben kifejezve ez mit jelent. A 4000K színhőmérséklet például körülbelül a délelőtti természetes fénynek felel meg.
| Napkelte | 1800K – 2500K |
| Kora délelőtt | 2500K – 3000K |
| Délelőtt | 4000K – 10000K |
| Kora délután | 5000K |
| Késő délután | 2500K – 3500K |
| Napnyugta: | 1800K – 2500K |
A színhőmérséklet skála két véglete
A színhőmérséklet skála alapján egy adott fény kapcsán beszélhetünk meleg fehér fényről és hideg fehér fényről, valamint a kettő között semleges fehér fényről. Színhőmérséklet táblázat:
- Meleg fehér fények: 2500K – 3500K
- Semleges fehér fények: 3600K – 5000K
- Hideg fehér fények: 5100K felettiek
Míg a meleg fehér fények a 2500K – 3500K tartományban vannak, addig a hideg fehér fények nagyjából az 5100K felettiek. A kettő között vannak a neutrális, semleges fehér fények körülbelül 3600K – 5000K értékekkel. Bár a meleg, hideg és semleges fehér fények elég konkrétan lettek Kelvinben számszerűsítve, de azért ezeket nem szabad nagyon szigorúan venni. Számos forrásban lehet találni ettől eltérő határértékeket. A színhőmérsékleti skálán 200-300 Kelvin mozgástér akár pluszban, akár mínuszban simán benne van.
Amikor az otthonunk világítását tervezzük, akkor fontos, hogy a különböző terekhez megtaláljuk a megfelelő színhőmérsékletű fényt.
Miért fontos a színhőmérséklet?
A megfelelő színhőmérséklet eltalálása azért fontos, mert a fény színe hatással van az ember közérzetére, a pihenésre, a munkavégzésre stb. Például egy hideg fehér szín tökéletes munkavégzéshez, mivel elősegíti a koncentrációt, viszont ezzel összhangban relaxáláshoz már nem igazán alkalmas. A meleg fehér fények sokkal jobban pihentetik az ember szemét, sokkal jobban el tudunk mellette lazulni. Így ha valaki a saját otthonába tervezi a világítást, akkor érdemes meleg fehér fényeket betervezni. Ezek kellemes hangulatot árasztanak és sokkal otthonosabb lesz a környezetünk.
Ha Kelvinben kell megadni, akkor nagyjából 2700K – 3200K közötti színhőmérséklet az ideális a lakásban. Ez persze nincs szigorúan kőbe vésve, egyénileg változhat, hogy ki mit tart kellemesnek, ki milyen fény mellett érzi magát jól, de az emberek többsége ezt a tartományt tartja kellemesnek.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a meleg fehér fényeket általában lakóterekben érdemes használni, a hideg fehér fényeket pedig a kereskedelemben, iparban alkalmazzák. A kettő közötti semleges fehér fényt, amit szokás neutrális fehér fénynek vagy középfehér fénynek nevezni inkább munkahelyeken használnak vagy esetleg lakóterekben. Az igazán meleg fehér fények jobbára csak dekorációs célra valók.
Még egy háztartási helyiség esetén is érződik, hogy a különböző színhőmérsékletű fényekkel való megvilágítás teljesen más kontextusba helyezi ugyanazt a szobát. Egy nappali, egy étkező vagy éppen egy hálószoba esetén is ugyanez a hatás érezhető, ezért se mindegy, hogy milyen színhőmérsékletű fényt választasz.
Ezen a fürdőszobai képen is jól látható, hogy a különböző fények mennyire más hangulatot teremtenek.
Ha tárgyakat kell közvetlenül megvilágítani, akkor is érezhetően más hatása van a hideg fehér fénynek és a meleg fehér fénynek. Utóbbi sokkal melegebb, barátságosabb hangulatot sugároz.
A konyhatervezés során érdemes odafigyelni például a munkapult megvilágítására. Itt érdemesebb vagy semleges fehér fényt vagy hideg fehér fényt alkalmazni. Nagyjából 5000K színhőmérséklet a megfelelő hozzá.
A LED színhőmérséklete
A LED izzók napjaink kedvelt izzó. Nem véletlenül, hiszen ugyanazt a fényerősséget el lehet érni velük, mint amit korábban hagyományos izzókkal elértünk. Csak éppen ehhez a LED izzók sokkal kevesebb energiát használnak fel, mint a hagyományos társaik.
A LED izzók kiválasztásánál érdemes figyelembe venni, hogy milyen térbe szánjuk, ebben a térben mit fogunk csinálni.
- Ha egy olyan térbe keresel LED izzót, ahol fontos a koncentráció az éberség, akkor oda érdemes magasabb színhőmérsékletű, azaz kékebb fényt választani. Ilyen esetekben jó választás a hideg fehér fényt adó, 5100K feletti LED izzó.
- Ha egy olyan térbe keresel LED izzót, ahol a cél, hogy minél hangulatosabb legyen a környezet, hogy minél könnyebben tudj kikapcsolódni és ellazulni, akkor oda érdemes alacsonyabb színhőmérsékletű, azaz sárgásabb fényt választani. Ilyen terekbe jó választás a meleg fehér fényt adó, 2500K – 3500K között LED izzó.
Példák színhőmérsékletre
Íme egy lista a különböző mesterséges fényekről és természetes fényről, hogy ezeknek milyen a színhőmérséklete. Ez azért hasznos, mert pusztán egy színhőmérséklet skála alapján nagyon nehéz rájönni arra, hogy mi az, ami neked a legjobban tetszik, mi az, ami a szemedet a legjobban pihenteti stb. Nincs egy ideális színhőmérséklet, nagyon sok mindentől függ, hogy milyen helyzetben, mi az ideális.
Ezekkel a példákkal sokkal könnyebben magad elé tudod képzelni, hogy az egyes Kelvin értékek a valóságban mit jelentenek. A mostanában divatos Edison típusú izzók például nagyjából a gyertyafénynek felelnek meg.
| Gyertyafény | 1900K |
| Hagyományos háztartási izzólámpa | 2800K |
| Stúdió világítás | 3200K |
| Átlagos napfény | 5600K |
| Fényképező vaku | 5600K |
| Napos idő, árnyékban | 6000K |
| Xenon rövidívű lámpa | 6200K |
| LCD képernyő | 6500K – 9500K |
| Nappal, kissé felhős égbolt | 8000K |
| Borult ködös idő | 10000K |
