Mi az a haszonélvezeti jog? (2020)

A haszonélvezeti jog leggyakoribb esetei családtagok között fordulnak elő, létrejöhet szerződés útján vagy örökléssel. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat!

A haszonélvezeti jog leggyakoribb esetei családtagok között fordulnak elő, létrejöhet szerződés útján vagy örökléssel. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat!

Meddig tart a haszonélvezeti jog, fel lehet-e mondani? Hogyan kell bejegyezni és mi történik akkor, ha a tulajdonos eladja az ingatlant? Mik a jogok és a kötelezettségek a tulajdonos és a haszonélvező részéről? Egyáltalán melyik az erősebb: a tulajdonjog vagy a haszonélvezeti jog?

Bár haszonélvezet nem csak ingatlanon, hanem ingóságokon, például autókon is gyakorolható, legtöbbször idő- és értékálló dolgokra jegyeztetik be: ilyenek az ingatlanok: a lakóingatlanok és a termőföld. Lássuk, mik a legfontosabb tudnivalók!

haszonélvezeti jog

A haszonélvezeti jog tartalma

A Polgári Törvénykönyv (5:147 §) kimondja, hogy haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Tehát egy lakóingatlan esetében a haszonélvező abban lakhat, de akár bérbe is adhatja, majd a bérleti díjat szedheti, ami ilyen esetben nem a tulajdonost, hanem a haszonélvezőt illeti. 

A tulajdonos egyszerre több haszonélvezőt is megtehet, ilyenkor a haszonélvezőkre a közös tulajdon szabályai vonatkoznak, azaz tulajdonosi hányaduk arányában hasznosíthatják az ingatlant. 

Természetes személy esetében a haszonélvezeti jog határozott időre szól és legfeljebb a haszonélvező haláláig állhat fenn, a holtig tartó haszonélvezeti jog ezután nem öröklődik tovább.

Jogi személyek esetében szintén határozott időre, de maximum 50 évre köthető ki, ezután a szerződést a felek ismét megújíthatják.

A haszonélvezeti jog bejegyzése

A haszonélvezeti jog szerződés vagy jogszabály által által jön létre, azonban a feleknek kötelezettségük azt bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Ezt a területileg illetékes földhivatalban lehet megtenni.

Vannak egyéb esetei is a haszonélvezeti jog létrejöttének, ilyen például az özvegyi haszonélvezeti jog, mely automatikusan, szerződés nélkül jön létre. Sokan pont emiatt nem gondolnak arra, hogy azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztessék, de ebben az esetben is kötelező. Tehát a haszonélvezeti ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetése minden olyan esetben kötelező, amikor a haszonélvezet tárgya az ingatlan-nyilvántartásban szerepel.

A bejegyzés azért szükséges, mert ha valaki megvásárolja az ingatlant, melynek nyilvántartásába nem volt bejegyezve a haszonélvezeti jog, ezért arról nem tudott, a törvény szerint vele szemben a jog nem érvényesíthető.

Tehát: a bejegyzés elmulasztása ilyen esetekben a haszonélvezeti jog elvesztését jelentheti. 

A haszonélvezeti jog ellenértéke

A bejegyzés azért is fontos, mert az ingatlan értékét jelentős mértékben csökkenti, tulajdonképpen forgalomképtelenné teszi azt. Gondoljunk csak bele: ki szeretne olyan házat vásárolni, amire másnak haszonélvezeti joga van? Az ingatlan értéke ennélfogva alacsonyabb, mértékét pedig az befolyásolja, hogy haszonélvező előreláthatólag meddig gyakorolja még haszonélvezeti jogát. 

Egy ingatlan, melynek haszonélvezője egy huszonéves, mert szülei éppen most vásároltak neki lakást kevesebbet ér, mintha a haszonélvező egy 70-es éveiben járó özvegy lenne. 

A haszonélvezet értékének kiszámításánál a vagyoni értékű jog egyévi értéke a kiindulási pont. Ez egyenlő a vagyoni értékű joggal terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részével. A képletet pedig az befolyásolja, hogy határozott vagy határozatlan ideig él-e a haszonélvezeti jog. Határozatlan időnek természetes személy esetén a bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog értéket kell kiszámolni, azaz bár a szerződés határozott időre, a személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed ki, azok időtartama bizonytalan – határozatlan. 

A haszonélvezeti jog ellenértéke az alábbi szorzókkal kerül kiszámításra határozatlan időtartamú szerződés esetén, különböző életkorú embereknél:

  • 25 évesnél fiatalabb személy esetén az egyévi érték 10-szerese,
  • 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
  • 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
  • 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.
haszonélvezeti jog ellenértéke kalkulátor

Ha viszont nem mi akarunk számolgatni, több kalkulátor is található az interneten. Tipikus eset továbbá, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladása nem sikerül, ezért a haszonélvező a dolog értékesítésének érdekében bizonyos ellenérték fejében lemond haszonélvezeti jogáról. 

A haszonélvezeti jog átruházása és öröklése

A haszonélvezeti jog NEM átruházható és NEM örökölhető, a birtoklás, a használat és a haszon szedése azonban átengedhető más személy számára, melyhez nem szükséges a tulajdonos beleegyezése. Az átruházást a jog azért tiltja, mert haszonélvező az ingatlan-nyilvántartásba maga helyett más személy bejegyzéséről rendelkezhetne, ami az ingatlan értékét a már ismert módon befolyásolhatja. 

Alapvetően ez a tilalom abból fakad, hogy szerződéses fél ne változzon meg, hiszen nem mindegy a tulajdonosnak, hogy az ingatlan használója egy megbízható rokon, vagy egy harmadik, számára ismeretlen fél.

A haszonélvező jogai a tulajdonossal szemben

Ha a tulajdonosnak egy haszonélvezeti joggal terhelt lakása van, kizárólag arra jogosult, hogy a lakással rendelkezzen, azaz azt eladja, elajándékozza vagy adott esetben megterhelje, például a hitelfelvételhez jelzálogot jegyeztessen be. Ezek a rendelkezések nem befolyásolják a haszonélvezeti jogot, az eladás, elajándékozás esetén is fennáll, a hitelre pedig nincs törlesztési kötelezettsége a haszonélvezőnek: egyáltalán nem is hat ki rá. 

A haszonélvező e rendelkezések kivételével kvázi korlátlan joggal rendelkezik, azaz a dolgot használhatja, bérbe adhatja, a földeket művelheti, a terményeket értékesítheti. A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes. 

Példák:

  • Egy üzleti ingatlanban kozmetika működik, de például a pandémia miatt a kereslet csökken, ezért az ingatlan jellege a piaci változások miatt megváltoztatható, helyette akár kisbolt nyitható
  • Egy termőföldön eddig repcét termesztettek, de bármikor termeszthetnek rajta kukoricát is…
  • … ellenben egy erdőt nem szabad kitermelni és helyére szántót létesíteni.

A tulajdonosnak mindezek mellett a haszonélvezőt nem zavarhatja jogainak gyakorlásában, saját tulajdonú telkeit is csak úgy látogathatja és ellenőrizheti, ha azt előre leegyeztette a haszonélvezővel. Ergo, saját területére is csak akkor léphet be, ha a haszonélvező azt megengedi.

A haszonélvezeti jog erősebb mint a tulajdonjog?

Láthatjuk, hogy nagyon erős jog a haszonélvezeti jog, de nem erősebb a tulajdonjognál, hiszen nem rendelkezhet a dologgal a haszonélvező. Fontos kiemelni azt is, hogy bár rengeteg joga van a haszonélvezőnek, megannyi kötelezettsége is akad:

  • A dolgot gazdasági rendeltetésének megfelelően kell használni, és nem szabad azt megváltoztatni
  • A fenntartási/üzemeltetési költségeket a haszonélvező állja
  • A dolgot fenyegető veszélyről és az esetleges kárról a tulajdonost értesíteni kell
  • Ha egy harmadik személy a haszonélvezőt jogának gyakorlásában akadályozza, jelezni kell.  
  • Haszonélvező a tulajdonost nem akadályozhatja a szükséges felújítási folyamatok vagy kárelhárítás elvégzésében
  • Haszonélvezőnek biztosítania kell a tulajdonos számára az ellenőrzést

Az olyan eseti költségeket, mint a felújítás, tulajdonos nem köteles állni, de a haszonélvező elvégezheti. Ilyen lehet például a nyílászárók cseréje. Az értéknövekedést a haszonélvezeti jog megszűnése után a haszonélvező elkérheti a tulajdonostól.  A nem rendeltetésszerű használatból okozott károkat a haszonélvező köteles megtéríteni. 

Szándékos károkozás esetén, vagy olyan esetekben ha a tulajdonos a dolog épségének veszélyeztetését látja és a haszonélvező nem ad elegendő biztosítékot, akkor bírósági úton a tulajdonos a haszonélvezeti jog felfüggesztését kérheti. 

A haszonélvezeti jog megszűnése

A haszonélvezeti jog négyféleképpen szűnhet meg:

  • Határozott idejű szerződés esetén annak lejártakor
  • A jogosult halálával, vagy jogi személy esetén annak jogutód nélküli megszűnésével
  • Ha a dolog tulajdonosa és haszonélvezője ugyanaz a személy lesz
  • A dolog elpusztulásakor, például ha egy autó totálkáros lesz, vagy egy ház leég. 

A haszonélvezeti jog felmondása csak a haszonélvező részéről lehetséges, és lemondó nyilatkozaton keresztül történik, amit szintén az illetékes földhivatalnál lehet leadni.

Ingatlan haszonélvezeti jog: a leggyakoribb kérdések

Ingatlanra bejegyzett haszonélvezeti jog után kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni? 

Igen, az Illetéktörvény szerint meghatározott (fentebb már hivatkoztunk rá) módon. Holtig tartó haszonélvezet esetén nagyban befolyásolja a haszonélvező életkora, határozott idejű haszonélvezet szerint a szerződés hossza.

Eladható-e a haszonélvezettel terhelt ingatlan? 

Eladható, ugyanakkor piaci körülmények között tulajdonképpen forgalomképtelen.

Mi történik, ha az özvegyi haszonélvezetet nem jegyeztette be a jogosult? 

A haszonélvezet joga ez esetben is megilleti, ugyanakkor amennyiben az öröklő tulajdonos azt értékesíti, a vevőtől nem várható el, hogy tudomást szerezzen a haszonélvezeti jog fennállásáról. Mindenképp tanácsos a bejegyzést megtenni.

Átruházható-e a haszonélvezeti jog? 

Szerződésen alapuló haszonélvezeti jog esetében a felek – a tulajdonos és a haszonélvező – bármikor megállapodhatnak a haszonélvezeti szerződés módosításában, így akár azt idő előtt meg is szüntethetik, és a tulajdonos egy új haszonélvezeti szerződést köthet egy harmadik féllel. Természetesen a jogszabályon alapuló haszonélvezet esetében a törvény nem írható felül.