Ahogy már korábban is írtunk róla, magánszemélyként a bérbeadási tevékenység utáni adókötelezettség számításakor figyelembe kell vennünk, hogy a 15%-os személyi jövedelemadó mellet további adóteher jelentkezhet helyi szinten. Az alábbi elemzésünkből kiderül, hogy a helyi adók szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy melyik kerületben végezzük a kiadást.
Fizetnünk kell ingatlanadót?
Bár hazánkban nem került bevezetésre egységes ingatlanadó, a települési önkormányzatok létrejöttét követően, az 1990. Évi C. törvény megteremtette a helyi adók rendszerét. Ez lehetővé tette az önkormányzatoknak, hogy önálló gazdálkodást alakítsanak ki, és ennek keretében az ingatlan tulajdont helyi adók, mint például építményadó, telekadó vagy kommunális adó formájában adóztassák. Az önkormányzatok a helyi adók kivetését, mértékét egyénileg, rendeletben szabályozzák.
Budapesten 23 kerület – 23 féle szabályozás
Budapest kerületeinek jelenlegi gyakorlata azt mutatja, hogy a tág mozgástérrel élnek is az önkormányzatok, mert alig akad két olyan kerület, ahol a közös törvényi alapokon túl a hatályos helyi adók kivetésének módja, mértéke, vagy akár rendeleti megfogalmazása megegyezne.
- Egyes kerületekben a lakások teljes adómentességet élveznek az építményadó alól (míg a nem lakás célú ingatlanok adókötelesek)
- Egyes kerületekben az építményadó mentesség helyett kommunális adó terheli a lakásokat.
- Egyes kerületekben az adó kivetését a hasznosítás határozza meg, azaz a hosszú és / vagy rövid távú bérbeadási tevékenység adóköteles, lakás célú használat nem.
- Egyes kerületekben csak akkor keletkezik mentesség az építményadó alól, ha a lakást a tulajdonos életvitelszerűen lakáscélra használja.
- Egyes kerületekben ez a feltétel a tulajdonosra vagy közeli hozzátartozóira is vonatkozik.
- Egyes kerület nem vet ki sem építményadót, sem kommunális adót a magánszemély lakástulajdonára.
- És emellett természetesen számos szociális és rászorultsági alapú kedvezmény, mentesség szerepel a kerületi rendeletekben.
Mennyit kell fizetnünk lakáskiadásnál?
Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy Budapesten, magánszemély tulajdonában lévő lakást milyen mértékű építményadó és kommunális adó terheli,
- amennyiben azt hosszú távú bérbeadásra,
- vagy rövid távú, szálláshely szolgáltatásra (pl: Airbnb) hasznosítja. (A rövid távú kiadást idegenforgalmi adó is terheli, ami a jelenlegi vizsgálatnak nem része.)
A fentiek alapján, ha egy magánszemély, a tulajdonában álló, 50 m2-es lakást
- hosszú távra adja bérbe, akkor az I. és VII. Kerületben több, mint 90 000 Ft –ot is fizethet évente építményadóra és kommunális adóra összesen, míg hét kerületben egyáltalán nincs ilyen esetben adókötelezettség.
- Ugyanekkora méretű lakást rövid távú, szálláshely típusú hasznosítás esetén 0 és 92 700 Ft között 22 különböző mértékű adófizetési kötelezettség keletkezik az építményadóra és kommunális adóra összesítve.
Mi a konkrét teendő?
A lakáskiadást tervező tulajdonosoknak mindenképpen érdemes előzetesen tájékozódniuk a területileg illetékes önkormányzatnál a helyi adók mértékéről, a bejelentés és fizetés módjáról. Ezek az információk általában elérhetőek az önkormányzatok honlapján, de a részletes szabályok megértéséhez sokszor a hatályos önkormányzati rendeletekhez kell nyúlnunk, vagy kérhetünk felvilágosítást telefonon is az önkormányzat adóosztályán.
