A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásárindex jelentése szerint 2019-ben a külföldi állampolgárok a teljes lakáspiaci forgalom 6,9%-át tették ki. Ez 208 milliárd forintnyi forgalmat jelent. A fővárosban ez az arány még magasabb volt. A budapesti lakáspiaci forgalom 12%-át, azaz 143 milliárd forintnyi forgalmat tettek ki a külföldi állampolgárok. A V–IX. kerületekben a lakásforgalom közel 30 százaléka külföldi állampolgárokhoz kapcsolódik. Német, kínai, román, szlovák, osztrák, holland, vietnámi, izrael és egyéb külföldi befektetők mintegy 7000 lakást vásároltak Magyarországon 2019-ben. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy a magyar ingatlanpiac meghatározó szereplői a külföldi természetes és jogi személyek. Mit érdemes tudni a külföldiek ingatlanszerzéséről Magyarországon? Milyen kérelmek és engedélyek szükségesek a külföldiek ingatlanszerzéséhez hazánkban? Az alábbi cikkben választ kaphatsz ezekre a kérdésekre.
A külföldiek ingatlanszerzésének menete
A külföldi állampolgárok, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek kizárólag az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezhetnek ingatlant.
A külföldiek ingatlanszerzésének menete a lentebb ismertetett dokumentumok, igazolások és engedélyek benyújtásával kezdődik. A szükséges dokumentumok elküldését követően a Kormányhivatal felveszi a kapcsolatot az ingatlan fekvése szerinti önkormányzattal. Kizárólag akkor folytatódhat az ingatlanszerzési eljárás, ha a külföldi jogi vagy természetes személy ingatlanszerzése nem sérti az önkormányzat érdekeit. Természetes személyek ingatlanszerzési szándéka esetén, a Kormányhivatal kapcsolatba lép a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal (BÁH), valamint az Országos Rendőr-főkapitánysággal (ORFK). Azt vizsgálják, hogy a Magyarországon lakást vásárolni kívánó természetes személy ellen fennáll-e:
- elfogatóparancs,
- kitiltás vagy
- tartózkodási tilalom.
A külföldiek ingatlanszerzéséről a Kormányhivatal hozza meg a döntést. Az eljárási idő 45 nap, amely az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul.
Mely esetekben nem engedélyköteles a külföldiek ingatlanszerzése?
Európai Unió állampolgárai, jogi személyei vagy jogi személyiség nélküli szervezetei
A fent ismertetett engedélykérési eljárás elhagyható az Európa Uniós állampolgárok, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek esetén. Így, ha a lakást megvásárolni szándékozó külföldi jogi vagy természetes személy az alábbi országok bármelyikéből származik, akkor az adásvétel folyamatához nincs szükség az engedély kérelmére.
- Ausztria,
- Belgium,
- Bulgária,
- Ciprus,
- Csehország,
- Dánia,
- Észtország,
- Finnország,
- Franciaország,
- Görögország,
- Hollandia,
- Horvátország,
- Írország,
- Lengyelország,
- Lettország,
- Litvánia,
- Luxemburg,
- Málta,
- Németország,
- Olaszország,
- Portugália,
- Románia,
- Spanyolország,
- Svédország,
- Szlovákia,
- és Szlovénia.
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerint Izland, Liechtenstein, Norvégia állampolgárai, jogi személyei vagy jogi személyiség nélküli szervezetei engedélykérelem hiányában is vásárolhatnak ingatlant hazánkban.
Svájc állampolgárai
Bár Svájc nem Európai Uniós tagállam vagy az Európai Gazdasági Térség tagja, a 2006. évi CXXV. törvény értelmében állampolgárai mégis azonos jogállásúak, ha magyarországi ingatlant szeretnének vásárolni.
Kettős állampolgárok, külföldön élő magyar állampolgárok
Azok a kettős állampolgárok, akiknek egyik állampolgársága magyar, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok is a Kormányhivatal engedélye nélkül vásárolhatnak magyar ingatlanokat.
Öröklés
Öröklés vagy halál esetén történő jogutódláskor külföldi állampolgár a Kormányhivatal engedélyezési folyamata nélkül kaphat tulajdonjogot magyar ingatlan felett.
Kérelmek és engedélyek a külföldiek ingatlanszerzéséhez
Személyazonosításra alkalmas igazolvány, gazdasági működés igazolás
Természetes személy esetén a Kormányhivatal részére benyújtott kérelem mellé csatolni szükséges az érvényes útlevelet vagy egyéb személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatát. Kizárólag hiteles másolat fogadható el.
Jogi személy esetén olyan dokumentum csatolása szükséges, amely a fióktelepének vagy kereskedelmi képviseletének azonosságát képes igazolni.
Erkölcsi bizonyítvány
A Kormányhivatalok külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezéséről szóló tájékoztatója az alábbi információkkal szolgál.
“A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogát külföldi jogi vagy természetes személy az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg [Ltv. 1/A. § (2) bekezdés]. (…) Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése nem engedélyezhető, ha az a közérdeket sértené. A közérdek sérelmének minősül, ha a kérelmező külföldi természetes személy büntetett előéletű. Külföldi jogi személy kérelmező esetén a közérdek sérelme akkor valósul meg, ha a fióktelep vagy kereskedelmi képviselet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerint alkalmazott tevékenység korlátozására vonatkozó intézkedés hatálya alatt áll.”
A fenti kritériumoknak való megfelelés igazolásához erkölcsi bizonyítvány csatolása szükséges.
Eljárás illetéke
A külföldi állampolgár magyarországi ingatlanszerzése illetékköteles. Az illetékfizetés igazolását a kérelemmel egyidőben kell leadni. Az illeték mértéke:
- 50000 forint azon külföldi állampolgárok részére, akik Magyarországon szeretnének ingatlant vásárolni.
- 10000 forint azon külföldi személyek részére akik letelepedett jogállásúak és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezték.
Kérelem
A Kormányhivatal weboldaláról letölthető külföldiek ingatlanszerzését kérelmező formanyomtatvány itt érhető el. Kizárólag ezzel a dokumentummal igényelhető az ingatlanszerzés külföldi jogi és természetes személyek részére.
Előszerződés és tulajdoni lap
Mellékelni kell a megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó 21 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapot. Bizonytalan vagy abban, hogyan tudod megszerezni az adott ingatlanhoz tartozó tulajdoni lapot? Ebben a cikkünkben bővebben írtunk a tulajdoni lapról.
Meghatalmazás
Amennyiben nem személyesen jár el a kérelmező, további szükség van a meghatalmazás benyújtására. Fontos, hogy a meghatalmazásban egyértelműen szerepeljen, hogy az engedély kérelmi eljárására vonatkozik.