A ház szigetelése egy olyan téma, ami néhány évtized alatt a semmiből az egekbe tört. Manapság gyakorlatilag nincs olyan ház, ami ne kapna valamilyen hőszigetelést. Ha szeretnéd, hogy az otthonod energiahatékony legyen, akkor a homlokzati hőszigetelés és a lábazati hőszigetelés elmaradhatatlan része a tervezési és a kivitelezési folyamatnak. 2020 ráadásul egy új fejezetet nyit a házépítés terén. 

A hőszigetelés szerepe

A hőszigetelés szorosan összefügg a háztartások energiafogyasztásával. Azok a házak, amelyek energiahatékonyság szempontjából hagynak némi kívánnivalót maguk után, azok környezetvédelmi szempontból komoly terhelést jelentenek a környezetünkre. Ha a környezet védelme nem is érdekel mindenkit, akkor remélhetőleg a másik szempont már megragadja a figyelmet. Ez pedig nem más mint a családi költségvetés. 

A háztartások energiaigénye nagyon magas és ebből fűtésre és hűtésre 60-80% megy el, ami nagyon jelentős. Ezért is fontos, hogy a ház szigetelésével csökkentsük az épület fűtési energiaigényét. A homlokzati hőszigetelés abban segít, hogy kisebb legyen a ház hővesztesége. Jellemzően a falak, a homlokzat a legnagyobb “hőleadó”, a hőveszteség 40%-a a homlokzat számlájára írható, de a ház többi szerkezeti eleménél is van hővesztés:

• Homlokzat: 35-40%
• Nyílászárók: 20-30%
• Tető: 25-30%
• Pincefödém, talaj: 15-20%

Egy energiahatékony ház fenntartása sokkal kevesebbe kerül, mint egy nem hatékony házé. Így a matek nagyon egyszerű: ha szeretnél havi és éves szinten is kevesebbet költeni a ház energiafogyasztására, akkor érdemes foglalkoznod a ház szigetelésével. A háztartások rezsiköltségének ugyanis jelentős részét a fűtésszámlák kifizetése teszi ki.

A lakóépületek fűtési célú energiafogyasztása hőszigeteléssel nagy mértékban csökkenthető. A magyarországi lakóépületek és azon belül is főleg a régebbi házak energiafogyasztása többszöröse a korszerűbb nyugat-európai vagy éppen északi országokénak. Míg idehaza a világítási és a fűtési célú energiafogyasztás éves szinten 250-400 kW*h/m² között mozog, addig at OECD országokban ez 150-250 kW*h/m², skandináv országokban pedig 120-150 kW*h/m². A jól hőszigetelt, alacsony energiafogyasztású házakban ez az érték akár 60-80 kW*h/m² is lehet.

Mi is a hőszigetelés?

Induljunk az elejéről és tisztázzuk, hogy mi jelent egy ház hőszigetelése? A hőszigetelés fogalma szorosan összefügg, az anyagok hővezetési tényezőjével. Az viszonylag evidens, hogy minden anyag rendelkezik bizonyos mértékű hővezetéssel és ezzel egyidejűleg hővezetési ellenállással is. Vagyis ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, azt is mondhatnánk, hogy minden anyag hőszigetelő anyag, csak éppen anyag függő, hogy mennyire hőszigetelő.

A hőszigetelő képességet figyelembe véve vannak:

• Rossz hőszigetelő anyagok
• Közepes hőszigetelő anyagok
• Jó hőszigetelő anyagok

Ha veszünk egy házat és annak is egy falát, akkor annak is megvan a maga hőszigetelő képessége. Ha maga a ház szerkezete, a fala nem is rendelkezik jó hőszigetelő képességgel, de azzá tehető. Ehhez nem kell mást tenni, mint kiegészíteni egy jó hőszigetelő anyaggal és máris kapunk egy hőszigetelt szerkezetű házat. 

A jó hőszigetelő anyagok kritériumai

A hőszigetelő anyagokkal és hőszigeteléssel kapcsolatban vannak elvárások, amit teljesíteni kell:

• Ha már hővezetésről és hővezetési ellenállásról beszéltünk az előbb, akkor a kritériumok kapcsán is ez kerüljön a lista elejére. A hőszigetelő anyagok alacsony hővezetési tényezővel kell bírniuk.
• Ne legyen higroszkopikus tulajdonságú, azaz a levegő páratartalmát és nedvességtartalmát ne szívja könnyen magába, ez ugyanis jelentősen rontja a hőszigetelő képességet.
• A felhasználási környezetben normálisnak számító hőmérsékleti ingadozások ne legyenek hatással a hőszigetelésre.
• Legyen közömbös a különböző rovarokkal, rágcsálókkal és gombákkal szemben.
• A hőszigetelő anyag és a közvetlenül érintkező anyag között nem léphet fel korrózió.
• Vannak olyan felhasználási helyzetek, ahol az is elvárás, hogy terhelhető, például lépésálló legyen. Lépésálló hőszigetelés kell például padlóburkolat alá.

Hőszigetelő anyagok fajtái

A hőszigetelő anyagok alapvetően szilárd részből és a szilárd részek közötti levegős részekből állnak. Ezek a levegővel telt rekeszek biztosítják a jó hőszigetelést. A hőszigetelő anyagok fajtái pontosan meghatározzák, hogy mi adja a hőszigetelő anyagban a szilárd részt és köztük hogyan kap helyet a levegő.

A hőszigetelések kapcsán három hőszigetelő anyag faját szokás megkülönböztetni:

• Szálas hőszigetelés kapcsán jusson eszedbe a vattacukor. A vattacukor is cukorszálakból áll, de nem egy tömör testről van szó, hanem a cukorszálak között ott van a levegő. A szálas hőszigetelés a vattacukorhoz hasonlóan épül fel. A szálak előállítása különböző alapanyagokból foszlatással történik, majd utána ezeket a szálakat sűrítik és alakítják a szükséges formára. Az összeszőtt szálak között pedig helyet kap a levegő. Szálas hőszigetelés például a kőzetgyapot szigetelés vagy az üveggyapot szigetelés.
• Üreges hőszigetelés vagy más néven pórusos hőszigetelés egy olyan hőszigetelő anyagot takar, amelyben különböző méretű és elhelyezkedésű pórusok vannak. Pórusképző gázok felhasználásával alakítják ki az ilyen szigeteléseket. Az így létrejött habok cellaszerkezetűek lesznek és a cellák közötti levegő biztosítja a jó hőszigetelést. Az EPS szigetelés, a grafitos hőszigetelés és az XPS hőszigetelés is ebbe a típusba tartozik.
• Ömlesztett hőszigetelésnél a hőszigetelő anyag szintén pórusos. A jó hőszigetelő képesség ezeknek a pórusoknak és a szemcsék porozitásának köszönhető.

A hőszigetelő anyagokról, mint az EPS, XPS, kőzetgyapot stb. részletesen írtunk ebben a cikkben: A hőszigetelő anyagok összehasonlítása

Közel nulla energiaigényű házak

A cikk elején azzal kezdtünk, hogy ma már mennyire elterjedt a hőszigetelés, pedig néhány évtizede még csak ritkán használták. A jövőben azonban további szárnyalásra lehet számítani az Európai Uniós szabályozások miatt. 

Az Európai Unió kiemelten kezeli a hatékony energiafogyasztás ügyét azzal a nem titkolt céllal, hogy jelentősen csökkentse azt. A tagállamok energiafogyasztására vonatkozóan különböző direktívákat határoznak meg, amelyeket idehaza is fokozatosan léptettek életbe. Az utolsó szakasz részeként Magyarország 2016. január 1-jétől léptette hatályba a közel nulla energiaigényű (röviden: KNE) házak építésére vonatkozó követelményeket. Minden olyan háznál kell ezt alkalmazni, ahol a használatbavételi engedély kiadása 2020 december 31-e után történik és az építési engedély utáni kérelmet 2016. január 1-je után nyújtották be.

A KNE szabályozás szerkezet típusonként meghatározza, hogy 2020-tól mennyi az elvárt hőátbocsátási tényező (W/m²K). Minél kisebb a W/m²K értéke, annál nagyobb a hőszigetelés mértéke.

• Külső falak:  0,2 W/m²K
• Lapostető: 0,14 W/m²K
• Padlásfödém: 0,14 W/m²K
• Ablakok: 1 W/m²K

A közel nulla energiaigényű házak energia besorolása a BB osztálynak megfelelő, ez lesz a minimálisan elvárt a 2020-as évtől kezdődő használatba vételnél. Ha az újonnan épülő ház nem éri el ezt a szintet, akkor nem kaphat használatbavételi engedélyt.

A közel nulla energiaigényű házak építése nemcsak a családi kasszára van jótékony hatással, hanem a környezetvédelemre is. Így egyéni és társadalmi szinten is nagyon fontos ez az irányvonal, mivel gazdaságosabbá és fenntarthatóbbá teszi az üzemeltetést.