A legtöbb bosszúság tavasszal derül ki. Elrepedt csap, megfagyott cső, penészes bútor, szétázott fészer. Ezek ritkán a „kemény tél” hibái, sokkal inkább annak a pár elmaradt lépésnek a következményei, amelyeket lezárás előtt kellett volna megtenni. A telek télre való felkészítése nem nagy munka, viszont logikát kíván: ahol víz marad, ott baj lesz.
Víz elzárása: nem elég a főcsapot elzárni
Az első lépés mindig a víz lezárása, de itt sokan megállnak félúton. A főcsap elzárása önmagában kevés, mert a rendszerben maradt víz ugyanúgy meg tud fagyni. A kültéri csapokat meg kell nyitni, hogy a bennük maradt víz kifolyjon. Ugyanez igaz minden olyan csőszakaszra, ami nem fagymentes térben fut.

Ha a telken van kerti zuhany, slagcsatlakozás vagy elosztó, ezekben szinte mindig marad víz. Érdemes lecsatlakoztatni, kifúvatni vagy legalább gravitációsan leengedni. Tavasszal sokszor itt reped meg először a rendszer.
WC és lefolyók téliesítése – különösen fontos
A kerti vagy melléképületben lévő wc az egyik legkritikusabb pont. Ha víz marad a tartályban vagy a csészében, az biztos fagyási kockázat. Itt nem elég lehúzni egyszer. A tartályt teljesen ki kell üríteni, a csészében maradt vizet pedig érdemes felszívni, vagy speciális, fagyálló folyadékkal feltöéteni.
Ugyanez igaz a padlóösszefolyókra, mosogatókra, zuhanytálcákra. A szifonban álló víz könnyen szétfeszíti a műanyag alkatrészeket. Egy kis odafigyelés most több tízezer forintos javítást spórol meg.
Kerti bútorok: nem mindegy, hol telelnek
Sokan letakarják a kerti bútorokat, és ezzel elintézettnek tekintik a dolgot. A gond az, hogy a fólia alá gyakran bejut a pára, ami tavasszal penészes, foltos felületeket eredményez. A fa bútorok különösen érzékenyek erre.
Ha van fagymentes, de szellős hely, a bútorok ott telelnek a legjobban. Ha nincs, akkor a letakarásnál fontos, hogy a levegő tudjon mozogni. A párnák, textíliák semmiképp ne maradjanak kint, még takarás alatt sem.

A fűnyíró, szegélyvágó, elektromos kerti eszközök akkor maradnak hosszú életűek, ha nem koszosan kerülnek elrakásra. A nedves fű, sár, növénymaradványok egész télen dolgoznak a fém alkatrészek ellen.
Érdemes megtisztítani őket, és száraz helyen tárolni. Az akkumulátoros eszközök akkumulátorait nem jó kint hagyni hidegben. Ezeket inkább vidd haza, ahol egyenletes hőmérsékleten vannak.
Esővízgyűjtők és hordók: ürítés nélkül szinte garantált a repedés
Az esővízgyűjtők tipikus téli áldozatok. Ha tele vagy akár félig tele maradnak, a fagy könnyen szétrepeszti őket. A legbiztosabb megoldás az, ha teljesen kiüríted, és vagy eldöntve, vagy fedett helyen tárolod őket.
Ha a hordó fix, legalább a vizet engedd le belőle, és hagyd nyitva, hogy ne gyűljön újra bele csapadék. Tavasszal sokan itt szembesülnek a kellemetlen meglepetéssel.
Növények és ágyások: nem mindent kell „becsomagolni”

A kültéri növények nagy része tudja, mit kell csinálnia télen. A túlzott takarás gyakran több kárt okoz, mint a fagy. Ami viszont fontos, hogy a fagyérzékeny cserepes növények ne maradjanak kint védtelenül. Ezek vagy fagymentes helyre kerüljenek, vagy megfelelő védelem alá.
Az ágyásoknál inkább a talaj védelme a lényeg. A csupasz föld gyorsabban átfagy és kimosódik. Egy réteg mulcs, lehullott lomb vagy komposzt segít megőrizni a szerkezetét.
Mielőtt ténylegesen bezárod a telket, érdemes még egy kört menni. Nem kapkodva, inkább ellenőrző jelleggel. Víz valóban el van zárva, minden csap nyitva van, ami kint marad. Nincs-e fedetlen edény, amiben megállhat a víz. A bútorok nincsenek-e közvetlenül a talajon.Ez a tíz perc sokkal többet ér, mint bármilyen javítás tavasszal.