Ott állunk a szoba közepén és arra gondolunk, hogy jó lenne néhány funkciót szétválasztani. Nem feltétlen arra gondolunk, hogy egy teljes falat fel kéne húznia szoba közepére. Csak mondjuk arra, hogy a nappali egy részét leválasszuk dolgozónak, a hálóban legyen egy intimebb öltözősarok, vagy a garzon ne tűnjön egyetlen nagy térnek. A burkolt térelválasztók azért működnek jól, mert nem kőművesmunkák: elbírják a lakás adottságait, mégis térérzetet váltanak.
Burkolt térelválasztó az, ami nem csak egy paraván vagy függöny, hanem stabilabb elem: például fa lamellafal, burkolt gipszkartonpanel, álmennyezetről lelógatott deszkacsíkok, fix polcos elem, perforált fa- vagy MDF-lap, esetleg üvegfal körbefuttatott kerettel. A lényege, hogy határozottabb jelenléte van, mint egy függönynek, de nem válik teljes falként működő elemmé.
A nagy előnye, hogy nem zárja el a fényt, mégis kijelöl két külön zónát. Egy 40–50 m²-es lakásban ez hatalmas érték: megmarad a tágasság, mégis mindenki kap egy saját kis szeletet.
Lamellafal: ahol fény kell, de privát tér is
A fa lamellák a legnépszerűbbek, mert könnyen méretre gyárthatók, és a lakás stílusához igazíthatók. A lamellák közti távolság dönt arról, mennyire lesz átlátható a választó.
Egy nappali–dolgozó elválasztásához érdemes szélesebb lamellákat választani, hogy a monitor ne villogjon át. Egy háló–öltöző megosztásához működik a keskeny, sűrűbb kiosztás.
A lamellafal sokszor egyetlen mozdulattal felállítható: padlóba csavarozható sín nélkül, vagy akár a mennyezetről lógatható le úgy, hogy nem rögzül két pont között teljesen. Ez albérletben is vállalható megoldás, mert ügyes kivitelben nyomtalanul eltávolítható.
Burkolt gipszkarton térelválasztó
Egy teljesen zárt gipszkarton fal rengeteg fényt elvesz, de egy félmagas vagy csak egy szekciót lezáró gipszkartonpanel már egészen más. Ez működik például:
– amikor egy galériás lakásban kell leválasztani az ágyat,
– amikor egy amerikai konyhás nappaliban egy kicsit „háttérbe” tolnád a főzős részt,
– amikor szeretnéd a kanapét egy háttal megtámasztott pontra helyezni.
A gipszkarton előnye, hogy burkolható: lehet rá fa lamella, dekorbeton hatás, kerámialap, festett panel. Egy ilyen felület karakteres, és teljesen új irányt ad a lakásnak.
Ha tárolót is szeretnél, érdemes olyan panelt készíttetni, amelybe nyitott fülkék kerülnek. Ezek nem szekrények, inkább vizuális mélyedések: egy növény, egy képkeret vagy egy könyvsor tökéletesen működik bennük.
Fémkeretes üvegfal: fényáteresztő megoldás kis lakásokba
Ha a lakás északi fekvésű, vagy eleve kevés a természetes fény, a fémkeretes üvegfal a legjobb döntés. Ez lehet osztott, mint egy régi gyárablak, vagy egészen letisztult, keret nélküli.
A privát zóna érzését úgy lehet megteremteni, hogy tejszínű, savmart vagy bordázott üveggel dolgozol. A fény átjut rajta, de nem látszik át egyértelműen, így hálónak vagy dolgozónak is megfelelő.
Nem csak nagy projektekhez való: egy 80–100 cm széles üvegpanelekből álló elem már teljesen más térérzetet ad, még egy 30–40 m²-es lakásban is.
Polcos megoldások: ha kevés a hely
A polcos térelválasztó nem új ötlet, de rengeteg változata létezik, és messze nem mindegyik működik ugyanolyan jól.
Egy olcsó, hátlap nélküli polcrendszer például kitűnően működik leválasztásra, mert fényt enged át, mégis biztosít tárolót. Viszont fontos, hogy ne töltsd tele, mert akkor zárttá válik a tér. Érdemes keverni:
– néhány könyv,
– pár doboz,
– egy-két növény,
– egy keretezett fotó
Burkolt panelek: amikor a térnek karakter kell
A burkolt térelválasztó nem feltétlenül fal jellegű. Lehet egy álló fa deszkapanel, egy perforált MDF-lap, egy filccel borított hangelnyelő panel vagy egy dekorbeton-hatású elem. Ezek akkor működnek legjobban, ha a lakás alapstílusával harmonizálnak:
– skandináv térben világos fa és vékony lamellák,
– industrial lakásban perforált fém vagy sötétebb MDF,
– modern enteriőrben texturált felület, betonhatás, matt sötétszürke.
Egy ilyen panel akár a mennyezetről is lelógatható, és már pár centi vastagságban is elég, hogy két zónát külön élettérré alakítson.